Palkovics László szerint az MTA kutatóhálózatának bekebelezése növeli a kutatás szabadságát

Egészen zseniális interjút adott Palkovics László az MTA átalakításáról a Magyar Hírlapnak.

Palkovics szerint normális a kapcsolata az MTA elnökével, csak az nem tetszik neki, hogy elmondja a véleményét.

„Teljesen normális a személyes viszonyunk, akárcsak az elnökség többi tagjával. Lovász úr az Akadémiáért felelősséget érző elnök. Az már egy más kérdés, hogy mit nyilatkozik a sajtóban és egyéb fórumokon.”

Palkovics nem ígérte, hogy a kutatóhálózat maradhat az Akadémiánál, ez hazugság, ő azt ígérte, nem fogják elvenni.

 „MH: Egy kiszivárgott hangfelvételen tavaly, a tárgyalások elején még azt ígérte az elnökségnek, hogy a kutatóhálózat maradhat az Akadémiánál.
PL: Nem ígértem ilyet, hanem azt szögeztem le, hogy a kormánynak nem áll szándékában elvenni a kutatóhálózatot.”

A saját irányítással csökkent a függetlenség, de az állam alá helyezéssel nőt a szabadság Palkovics szerint.

„Érdemes tisztázni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata a 2000-es években, még Pálinkás József akkori elnök úr kezdeményezésére került a köztestület alá, ezzel a lépéssel viszont lényegesen csökkent a függetlensége. Most a legfontosabb különbség az lesz, hogy azzal, hogy a hálózat a parlament által elfogadott törvény alapján önálló költségvetési fejezetet képez, a kutatás szabadsága nőni fog.”

Fontosak a társadalomtudományok, hiszen Palkovics közéjük is lövethetett volna, fontos például a magyarságkutatás:

„Nem igaz, hogy a kormány számára ne lennének fontosak a társadalomtudományok. Ha így lenne, a magyar egyetemeken a társadalomtudományi oktatási-kutatási tevékenységet nem finanszíroznánk nagyobb mértékben, mint, mondjuk, Németországban. A kérdés az, hogy hol van szükség optimalizálásra. A magyarsággal kapcsolatos tudományterületek – a magyar zene, nyelv, irodalom, történelem – kutatása fontos, ennek helye lesz ELKH-ben.”

Igaz, Széchenyi áramot és internetet se akart az Akadémiára, úgyhogy az is eltérés az eredeti céloktól:

„Az MTA most visszatér eredeti funkciójához, amelyet Széchenyi István annak idején megfogalmazott. Ő soha nem mondta azt, hogy az MTA-nak kutatóintézet-hálózatot kellene működtetni.”

Palkovics szerint nem államosították az Akadémia vagyonát, mert azt a kormány adta, tehát ha az állam ad valamit, és aztán visszaveszi, akkor csak azt szerzi meg, ami az övé volt.

„Gyakran elhangzó vád, hogy a kormány államosította az MTA vagyonát. Ez szintén nem igaz, hiszen az Akadémia ezt a vagyont 2006-ban az államtól egy adott közfeladat ellátására kapta meg, az intézethálózat működtetésére. Most annyi történik, hogy miután az intézetek működtetése mint közfeladat kikerült a köztestület alól, ezt a vagyont, ennek használatát biztosítja az Akadémia az ELKH számára.”

Az egész interjú itt olvasható.

Szerdán fogadta el a Parlament a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvény rendelkezik az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat” (ELKH) létrehozásáról, mely az Akadémiáról leválasztott kutatóintézetekből épülne fel.

Az ELKH működtetéséért az Irányító Testület lesz felelős, melybe az ITM és az MTA egyenlő számban delegál majd tagokat (6+6 főt), a testület elnökét pedig közösen jelölik ki.

A tagokat és az elnököt egyaránt a miniszterelnök nevezi majd ki. Az „új” kutatóhálózat működéséhez az Akadémia vagyontárgyait, központi adminisztrációjának egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használja fel az ELKH. Az állami támogatás megmarad, azonban az alapműködés (szakdolgozók, szerződéses kutatók stb.) költségének korábban az akadémiai törvényben biztosított garanciája meg fog szűnni.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!