A devizahitellel kapcsolatos peres eljárások, végrehajtások és kilakoltatások felfüggesztését követelik a hitelkárosultak képviselői, illetve a hozzájuk csatlakozó ellenzéki pártok. A kedd délben tartott sajtótájékoztatóján Hosszú Istvánné, az Adóskamara képviselője elmondta: nem igaz az a kormányzati állítás, hogy nincs devizahitel-probléma Magyarországon, mert a rossz hitelkonstrukciók összes következménye nyomja emberek millióinak a vállát.

Hosszú Istvánné bejelentette: levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy utóbbi jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen.

A Demokratikus Koalíció nevében Varju László képviselő jelezte csatlakozását az adósok kezdeményezéséhez. A politikus szerint az Orbán-kormány évek óta nem tesz semmit a devizahitelesekért.

Elég volt abból, hogy a kormány szándékosan akadályozza a devizahitelesek ügyének rendezését – mondta a képviselő.

Azt is követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (ERDB) kötött kormányzati megállapodást, melyből szerint ki is derülne, hogy a kormány tényleg hátráltatja a devizahitelesek megsegítését.

Az MSZP-s Szakács László emlékeztetett: hetente 60-80 családot lakoltatnak ki, és mára már az MNB és belátta, hogy az országban továbbra is fennáll a hitelezési probléma. Az országgyűlési képviselő szerint a bankok elszámoltatására lenne szükség, illetve fel kellene mondani azt az ERDB-paktumot, amivel a magyar kormány eladta a magyar családokat, és amelyben vállalja, hogy a forintosítás fillérébe nem kerülhet a bankoknak.

Szakács emellett a végrehajtások felfüggesztését követelte.

Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke úgy véli, Orbán az elmúlt 9 évben magasról tett az emberekre, neki nem számít az, hogy a bajbajutottakon segítsenek. Pedig egymillió ember szenved a hitelektől és az igazságügyi tárca adataiból azt is tudjuk, hogy 900 ezer végrehajtás zajlik.

Szabó emlékeztetett, az elmúlt hónapokban, években hiába kezdeményeztek rendkívüli parlamenti üléseket a devizahitelesek megsegítésére, illetve a gyerekes családok kilakoltatásának megakadályozására, a Fidesz ezekre rendre nem megy el, csak kampányfogásnak titulálja azokat, és a rászorulóknak valóban segítő civileket támadja.

A teljes sajtótájékoztatót élőben közvetítettük Facebook oldalunkon, itt nézhető vissza:

A Kúria másfél héttel ezelőtt, június 20-án adott ki iránymutatást arra nézve, hogy bíróságok az adósok javára módosíthatják azokat a hitelszerződéseket, amelyek esetében a bank bizonyíthatóan nem megfelelő tájékoztatást adott ügyfeleinek a devizahitel által viselt árfolyamkockázatról.

A Kúria Konzultációs Testülete még áprilisban mondta ki, hogy amennyiben a bankok bizonyíthatóan nem tájékoztatták kellőképpen a devizahiteles ügyfeleiket a hitelkonstrukciók árfolyamkockázatáról, a megkötött szerződések érvényüket veszíthetik.

A testület ezután jutott arra, hogy a nem megfelelő tájékoztatás esetén sem kell érvényteleníteni a hitelszerződéseket, viszont lehetőség nyílik a bíróságok számára, hogy az adósoknak kedvező módosításokat vigyenek be a kérdéses szerződésekbe.

(Jogi zsargonban ez lépésről lépésre úgy néz ki, hogy érvénytelenítik a problémás szerződést, majd kiküszöbölik belőle az érdeksérelmet, aztán újra érvényesítik.)

A bíróságok számára nem kötelező érvényű, de irányadó állásfoglalás két módot határoz meg  az hitelesek kárára történt érdeksérelem kiküszöbölésére:

• az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni;
• másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére
  köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.

Érdemben tehát mindez azt jelenti, hogy a Kúria iránymutatása megteremti annak lehetőségét, hogy a devizában felvett hitel árfolyamkockázatát (vagyis azt az esetet – ami be is következett -, amikor a hitel és a törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke jelentősen megugrik) nem csupán a hitelfelvevőknek kell viselniük, a károk egy része megosztható a bankokkal.

Mindazonáltal a Kúria arra nem adott lehetőséget, hogy a devizahitel-szerződéseket nagy számban újra lehessen tárgyalni az adósoknak kedvezőbb módon, a mostani iránymutatás már alapból is a szerződések azon szűkebb körére vonatkozik, melyeknél bizonyítható a tisztességtelen tájékoztatás a pénzintézetek részéről.

Emellett a Kúria azt is kizárta, ezeknél a tisztességtelen szerződéseknél úgy lehessen forintosítani a tartozás összegét, hogy az eredeti, devizahitelekre jellemző alacsonyabb kamat megmaradjon.

A Kúria  állásfoglalásai azután érkeztek, hogy az Európai Bíróság márciusban döntött: az Orbán-kormány adósmentő törvényei nem felelnek meg az uniós jognak, és a devizahitelesek jogainak.

Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen. Márpedig a devizahitelesek képviselői szerint az Orbán-kormány 2014-es adósmentő törvényei, és nyomában a magyar bírósági gyakorlat épphogy nem a szerződések megsemmisítését, hanem kijavítását irányozta elő azokban az esetekben is, amikor egyértelművé vált, a pénzintézetek nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról az ügyfeleket – vagyis nem árulták el, hogy a devizahitelek esetében jelentős a veszélye annak, hogy a törlesztőrészlet jelentősen növekedik.

A hitelesek képviselői azt is kifogásolták, hogy Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött 2015-ös megállapodásában az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy a Magyarországon működő pénzintézeteknek nem kell terheket viselniük a devizahitelek forintosítása miatt, illetve hogy a kormány nem hoz olyan törvényt, amely a bedőlt hitelesek elleni végrehajtásokat (pl. kilakoltatásokat) akadályozná.