2018-ban közel 20 ezer dolgozót érintettek a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések Magyarországon, derült ki a munkaügyi hatóság 2018-as ellenőrzéséből, aminek eredményeit a Népszava összegezte. A munkaadók trükköztek a munkaidő-beosztással, a túlórák kifizetésével és a munkaszüneti napokon történő munkavégzés szabályainak alkalmazásával. A legtöbb szabálytalanság a gépiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben történt.
A munkaügyi hatóság ellenőrzéséből készült jelentés egy komárom-esztergomi áruház példáján keresztül szemlélteti, milyen jellegű szabálytalanságokkal találkoztak az ellenőrzés során. Az áruházban a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók
hétfőtől szombatig dolgoztak teljes munkaidőben, reggeltől estig, miközben a munkáltatójuk csak 20 órás részmunkaidőre jelentette be őket. A bérezésük is változatlan maradt a ledolgozott órák számától függetlenül (havi 90 ezer – 110 ezer forintot kaptak kézbe).
Ugyanitt a szabadság-nyilvántartás adatai szerint a dolgozók egy része nem kapta meg a neki kijáró szabadságot sem az esedékesség évében.
Hasonló szabálytalanságok ezrével történtek az országban tavaly, a munkaügyi hatóság szerint egészen pontosan 18 312 főt érintettek a munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos visszaélések. Sok helyen előfordult, hogy kötelező munkaszüneti napon (például március 15-én, pünkösdhétfőn, vagy október 23-án) dolgoztatták a munkavállalókat, annak ellenére, hogy erre törvényi lehetőségük nem volt.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az is jellemző, hogy a munkavállalókat olykor heteken keresztül, egyfolytában dolgoztatják annak ellenére, hogy joguk lenne a 48 órás pihenőidőre. És bár ezt az időt megkapják aztán külön túlórapénzben, de „kipihenni nem tudják magukat, ezeket a napokat sosem fogják visszakapni”.
Érdekes kérdés még, hogy a rabszolgatörvénynek keresztelt túlóratörvény tavaly év végi bevezetése után hogyan fognak változni ezek a számok, mivel az törvényes kereteket garantálhat olyan gyakorlatoknak, amik 2018-ban még szabálytalanságnak minősültek. Például korábban legfeljebb 250 óra túlórát végezhetett egy évben egy dolgozó, a törvény bevezetése óta azonban 400-at is – ebbe persze a dolgozónak is bele kell egyeznie, de ahogy decemberben ezt többen is kiemelték, nem mindenhol biztos, hogy a munkavállalóknak valóban választási lehetőségük lesz ilyen esetben.
Lehetséges tehát, hogy bár a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok a hivatalos adatok szerint csökkennek, addig a dolgozók kizsákmányolása ugyanolyan, vagy nagyobb mértékű lesz.
