Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Többszáz óvodapedagógus hiányzik, öt éven belül még kevesebben lesznek

Ahogy arról mi is többször hírt adtunk, a pedagógushiány komoly veszélyt jelent a közoktatás minőségi működésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban rámutatott, hiába nőtt az utóbbi időben a pedagógusi pályát választók száma, a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, a pályakezdő tanárok fele pedig 1-2 éven belül elhagyja a pályát.

De az óvodapedagógusoknál sem sokkal jobb a helyzet.

A közszféra álláskereső portálja hirdetései szerint jelenleg országszerte több mint 840 betöltetlen álláshely van az óvodákban, ráadásul nemcsak a vidéki városokban, kisebb településeken, hanem a fővárosban is komoly szakemberhiány tapasztalható.

„Abszolút megállja a helyét az a kijelentés, hogy az óvodapedagógus-hiány vetekszik a tanárhiánnyal”

– mondta Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke az eduline.hu-nak adott interjújában.

Ahogy a pedagógusokat, úgy az óvodapedagógusokat is jelentősen érinti a kiöregedés, a legtöbb negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező óvodapedagógus nyugdíjba megy, nem dolgozik tovább.

Bár akad, aki a pályán eltöltött hosszú évtizedetkel a háta mögött nyugdíj után is szívesen dolgozik, a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása csak tűzoltásra alkalmas, hosszú távon nem megoldás.

A szakszervezet előrejelzése szerint öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy, vagy elhagyja a pályát, utánpótlás pedig nem érkezik.

Verba Attiláné szerint bár sokan megszerzik a diplomát, mégsem kezdenek el óvodapedagógusként dolgozni, inkább más területen helyezkednek el, ahol kevesebb a kihívás, de háromszor-négyszer annyi a fizetés, vagy külföldön kamatoztatják a megszerzett tudásukat.

Ha valaki mégis belevág a munkába itthon, nem várnak rá könnyű évek: három év gyakornokság, egy portfólióírás és egy pedagógusminősítés után kerülnek csak be a pedagógus 1 kategóriába az életpályamodell szerint – mindezt 120 ezer forintos kezdő fizetésért.

A „tűzoltás” következő lépése egyes híresztelések szerint a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítása, és az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői egyetemi alapszakának megszüntetése lehetne, ezzel is könnyítve a bemeneti feltételeket.

Ez a terv nem hivatalos, a szakmai szervezetek pedig nem is szeretnék, hogy hivatalosan elhangozzon bárhol is, ez ugyanis minőségbeli romlást hozhatna az óvodai nevelésbe.

„Így ez a képzés általános iskola után kezdődne, és 18-19 évesen kerülnének oda a végzettek az óvodákba. Természetesen mindig vannak kivételek, de alapvetően nem alkalmas egy ilyen fiatal ember arra, hogy megfelelő felelősséggel, feladattudattal, hivatástudattal nevelje a gyermekeket”

– mondta Verba Attiláné.

A szakszervezet szerint nem a szakma leminősítése a jó megoldás, hanem a közös gondolkozás, a párbeszéd, a szakma véleményének a kikérése (ami sajnos nem a kormány erőssége). Kezdetnek megtenné például egy olyan bér megállapítása, amiből meg is lehet élni, illetve a gyakornoki idő leszállítása két évre is vonzóbbá teheti a szakmát a fiatalok számára.

Legutóbb közel egy éve kerültek összetűzésbe az óvodapedagógusok az Emberi Erőforrások Minisztériumával, amikoris petícióban tiltakoztak Kásler Miklós óvodai neveléssel kapcsolatos kijelentései ellen. A petíció szövegében az akció elindítói felhívják a figyelmet arra, hogy Kásler Miklós olyan dolgokat kér számon az óvodapedagógusokon, amelyeket már évtizedek óta jogszabály ír, és az óvónők és óvóbácsik ezt  szem előtt tartva végzik a munkájukat.

Akkor azt üzenték a miniszternek:

„El sem tudja képzeli, hogy az országban milyen erőveszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a gyermekek mindent megkaphassanak, annak ellenére, hogy jelenleg is több száz óvodapedagógus hiányzik a rendszerből.

A pedagógushiány, a rengeteg felesleges papírmunka és a megbecsülés nélküliség bűvös háromszögét most nem is nyitnánk már meg, mert nagyon sokat kellene róla írnunk, ráadásul úgy gondoljuk, hogy ezekkel is tisztában van, csak egyszerűen nem hajlandó foglalkozni ezekkel a problémákkal, mert tudja, hogy – sajnos – a legtöbb pedagógus fél, és nem fogja felemelni a szavát a rendszer hibái és működésképtelensége ellen.”

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Olvass tovább!