Szolidaritási nyilatkozatot tettek közzé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzorai, amelyben aggodalmukat fejezik ki a Magyar Tudomás Akadémia kutatóintézeti hálózatának küszöbön álló átalakítása miatt. A professzorok azt írják:

„A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet. A BME professzorai ezért szolidaritást vállalnak az MTA kutatóintézetek dolgozóival és kérik, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával.”

Az elmúlt időszakban több tüntetés, hazai és nemzetközi szolidaritási nyilatkozat is kiállt az MTA mellett, amely a kormány tervei szerint elveszítené kutatóintézeteit egy olyan újonnan felállítandó intézet javára, amelynek vezetőségébe felerészt a kormány nevezhetne ki embereket. A BME tanárainak kiállása azonban két okból is különleges.

Egyrészt az MTa-éhoz hasonló konfliktusos politikai helyzetekben a reáltudományok képviselői ritkábban szoktak állást foglalni. Másrészt pedig a BME az az egyetem, amelyen maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is diplomát szerzett, és amelynek hosszú ideig oktatója és transzékvezetője is volt.

Az MTA elleni támadást vezénylő Palkovics 1989-ben szerzett mérnöki diplomát a BME-n, 1994 és 2002 között pedig tanszékvezetői minőségben dolgozott az intézményben, amelyhez azóta is erős szálak fűzik.

Az Index épp ma hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelynek tanúsága szerint a tavalyi MTA-val folytatott tárgyalások során Palkovics még ígéretet tett, hogy pont azokat az átalakításokat nem tervezik bevezetni, amelyek most már csak a parlamenti képviselők szentesítésére várnak.

Az Országgyűlés fideszes többségű kulturális bizottsága pedig éppen hétfőn fogadta el a törvénytervezet nagyon nagy mértékben Palkovicsék által készített verzióját a parlamenti végszavazást előkészítve.

A törvénytervezet szerint az MTA-nak vagyonát ingyen kellene az újonnan kialakítandó intézetek rendelkezésére bocsátania, a kutatóhálózat kikerülne az Akadémia köztestületének irányítása alól, az új intézetek felügyelőbizottsági delegáltjait a miniszterelnök nevezné ki, csakúgy, mint az elnököt. Az irányító testületben nem lesz minősített többség, tehát a kormánydelegáltak akarata minden esetben érvényesülhet majd, és mindennek fejében az új kutatóintézetek nem pályázati alapon működnek majd, hanem kapnak valamennyi alapfinanszírozást.