Fél óra alatt döntött az Igazságügyi Bizottság: Handó Tünde maradhat a helyén

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ma hozott határozatában elutasította az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde ellen előterjesztett indítványát.

Az Igazságügyi Bizottság mindössze félórás vita után döntött úgy, hogy Handó Tünde az elmúlt hónapok botrányai után is megtarthatja pozícióját.

Mindezt ráadásul úgy, hogy maga a bizottsági ülés is meglehetősen érdekesen folyt le.

Mi történt eddig?

Az OBT május elején fordult az Országgyűléshez, hogy kezdeményezzék Handó Tünde felmentését. Indoklásukban így fogalmaztak:

„Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének.”

Főként a következőket kifogásolták:

  • Egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
  • A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét.
  • A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki.
  • A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

Az OBH elnöke körül hosszú ideje tartanak a botrányok, az Országos Bírói Tanács ugyanis igyekszik a függetlenségét korlátozó intézkedéseket rendre visszaverni. Handó előszeretettel bástyázza körül magát saját embereivel – többek közt ez az egyik dolog, amit az OBT kifogásol.

Érdemes még megemlíteni, hogy tavaly márciusban a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke visszaélt a hatalmával, amikor önkényesen válogatott a bírók között.

A DK-s Arató Gergely a Mércének elmesélte: az még csak hagyján, hogy a többszáz oldalas anyagot, ami alapján ma az Igazságügyi Bizottságban a  kérdésről vitáztak, csak tegnap kapták meg. Ezek után azonban a fideszes bizottsági tagok ugyan végighallgatták az ellenzéki képviselőket, akik igyekeztek felsorolni az OBT által hivatkozott aggályokat, ám válaszul minderre csupán egy Handó Tünde által írt levelet olvastak fel.

Ebben egyébként Handó többek közt összeférhetetlenséggel és elfogultsággal vádolja az OBT tagjait, ám az OBT által felvetett aggályokról nem igazán esett érdemben szó.

Végül a rövid vita után a bizottság fideszes többsége úgy döntött, hogy Handó mellett foglal állást.

Majd ezek után a KDNP-s Vejkei Imre, az Igazságügyi Bizottság elnöke rögvest elő is húzta azt a határozatot, ami indoklásában lényegében megismételte a Handó Tünde levelében foglaltakat.

És ami végkövetkeztetésként megállapítja:

„Mindezek alapján a bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségétől ne fossza meg.”

Erről igazából csak egy dolog jut az ember eszébe:

Az Igazságügyi Bizottság határozatának indoklása:

„1. Az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottsága (a továbbiakban: bizottság) eljárása során tiszteletben tartja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, az Országgyűlést megillető jogköröket szabályozó rendelkezéseket, ezért nem kíván állást foglalni az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis – az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére is tekintettel – az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni. Ennek megfelelően az OBT beadványa ügyében való döntés a legitimitás tekintetében nem minősül állásfoglalásnak, vagy elismerésnek, illetve nem minősülhet a későbbiekben hivatkozási alapnak.

2. Az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikke alapján minden jogalkalmazói eljárással szemben támasztott közös követelmény az eljárás tisztességessége, amely az elfogulatlan, pártatlan, részrehajlás nélküli döntéshozatalt is jelenti. Ennek pedig az is előfeltétele, hogy senki ne vehessen részt olyan ügy eldöntésében, amelyben érintett.

Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének munkájával kapcsolatos jelentések és az OBT határozatának meghozatalában legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított.

A 60/2018. (05. 02.) OBT határozat jogszerűségének megítélése vonatkozásában két tag közvetlenül is érintett volt, miután annak kimondása, hogy a határozat az OBH elnökének felróhatóan törvénysértő, az rájuk nézve – valós jogkövetkezmény hozzárendelése esetén – közvetlenül is jogokat keletkeztethet.

Amint arra az Alkotmánybíróság már egy korai döntésében rámutatott, ,,[a] pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.„ [67/1995. (XII. 7.) AB határozat].

A bíráknak minden esetben, külön tételes jogi előírás hiányában is erkölcsi, hivatásetikai kötelezettsége, hogy eljárásukkal összefüggésben elkerüljék az elfogultság kialakulásának nemcsak a lehetőségét, de még a látszatát is. Az eljárás tisztességességét ezért az biztosíthatja, ha a személyében érintett bíró, akit a kezdeményezés alapjául szolgáló ügy közvetlenül érintett, a döntéshozatal egészében nem vesz részt. Ezzel szemben az OBT határozatát megelőző jelentések tárgyalásában, valamint a jelentés elfogadásában ezek az elfogultnak tekinthető bírók aktívan részt vettek, azt megszavazták és az OBH elnökének tisztségétől megfosztást kezdeményező határozat meghozatalában ugyancsak részt vettek.

Az Alaptörvény R) cikke nemcsak azt mondja ki, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, hanem azt is, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Ebből egyértelműen következik, hogy annak rendelkezéseit – köztük a részrehajlás nélküli, tisztességes módon történő ügyintézésre vonatkozó előírásokat is – az OBT-nek is be kell tartania. Azzal, hogy az OBT eljárásában olyan tagok is részt vettek, akik személyükben is érintettek voltak, az OBT megsértette az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkét.

Fontos körülmény, hogy ha az említett tagok a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a döntésekben nem vettek volna részt, akkor az OBT határozata meghozatalához szükséges törvényi feltétel – még az OBT saját eljárási értelmezése esetén – sem teljesült volna.

3. A bizottság megállapítja továbbá, hogy az OBH elnöke minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól, ugyanakkor az OBH elnökének válaszait, hivatkozásait az OBT nem vizsgálta, nem értékelte, nem mérlegelte, határozatában azokra nem tért ki, ezért ez a körülmény önmagában felveti az OBT pártatlanságának a hiányát. A bizottság álláspontja szerint az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket. A bizottság úgy ítéli meg, hogy az OBH elnöke az általa benyújtott beszámolóinak bizottsági tárgyalása során megnyugtató módon tisztázta a vitatott kérdéseket. A bizottság álláspontja szerint ezért az OBT által felvetett további kérdések nem megalapozottak, azok az elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból fakadnak.

4. Mindezek alapján a bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségétől ne fossza meg.”

A Handó Tünde és az Országos Bírói Tanács közti harc különféle stációiról szóló cikkeink ide kattintva elérhetőek.

Címlapkép: MTI
Olvass tovább!