A G7 szúrta ki, hogy a „Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról” című törvénybe, vagyis a jövő évi költségvetésbe belecsempésztek a törvényalkotók egy olyan paragrafust, mely alapjaiban alakítja át a cégadatok nyilvános hozzáférhetőségét.
A tervezet szerint jelentősen romlani fog hazánkban az üzleti transzparencia,
ahogy a fogalmaznak,
„újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt”.
Jelenleg Magyarország viszonylag jól teljesít e téren – a G7 szerint az EU centrumországaihoz, vagyis a Nyugathoz képest is. Az országban bejegyzett cégek széles körénél korlátlanul lehet megismerni az olyan cégadatokat, mint a tulajdonosi háttér, a cég üzleti viszonyai, ügyvezetői, az alapítással kapcsolatos adatok – pl. alaptőke, dátum – a cég bejegyzett címe, stb. a cégközlöny, e-cégjegyzék, e-beszámoló online felületeken.
Ezen adatok ingyenesen hozzáférhetők a fent linkelt, államilag fenntartott adatbázisokból, és fontos tájékozódási pontokat jelentenek az egy-egy céggel üzletelni szándékozó állampolgároknak vagy más cégeknek, mivel a beszerezhető információk sokat segíthetnek annak megítélésében, megbízható-e egy adott cég, rendben vannak-e az adatai, nem áll-e törlés alatt, és így tovább.
Ugyanígy fontos segítség a nyilvánosan hozzáférhető céginformáció az újságíróknak is.
Az adatbázisokból ki lehet bogarászni, egy-egy cég milyen összeköttetésekkel rendelkezik más cégek felé, illetve
az összefüggések vizsgálatával ki lehet mutatni az esetleges politikai kapcsolatait a cégeknek, céghálóknak,
például nekünk is nagy segítségünkre voltak a hozzáférhető adatok a Fidesz-közeli üzletember hajóján tartott náci gyűlésről írt cikkünkhöz végzett kutatások során.
A tervezet a jelenlegi rendszeren úgy változtatna, hogy korlátozná, egy hónapban mennyi cég adataihoz férhet hozzá egy-egy állampolgár, akinek ráadásul azonosítania kellene magát minden hónapban, mikor adatokat kíván kikérni – magyarán visszakövethető lesz a rendszer üzemeltetői számára, ki és mely cégek adataira volt kíváncsi.
Ennek indoklása pedig, hogy az adatokat eddig nem a jogalkotó elképzeléseivel összhangban használták fel. Mint a tervezet indoklásában írják,
„a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”
– akármit is jelentsen ez.
Ugyanakkor fizetség ellenében továbbra is hozzáférhetők lesznek az adatok, miután valaki kimerítette az ingyenes kvótáját –
„A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére – törvényben foglalt kivételekkel – ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni”.
Mindazonáltal, habár ezzel nem lehetetlenítik el teljesen az olyan jellegű újságírói munkát, melyhez szükség van az illető adatok felhasználására, jelentősen megnehezítik azon szerkesztőségek vagy újságírók számára, akik nem rendelkeznek végtelen anyagi forrásokkal – mégpedig a kormánytól független média jellemzően ilyen.
