A Magyar Helsinki Bizottság megbízásából a Budapest Intézet készített elemzést a magyar állam által indított, hajléktalan emberek elleni szabálysértési eljárások végrehajtási társadalmi költségeiről. Az elemzésből többek között kiderül, hogy egy-egy hajléktalan ember hatósági üldözésére minimum annyi pénzt szán a kormány, mint amennyiből az illetőnek több, mint egy hónapig lehetne „emberhez méltó lakhatása”.
A Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász szervezetek által közösen működtetett Szabálysértési Munkacsoport (ami a nehéz helyzetben lévők érdekvédelmével foglalkozik) figyelmeztetett rá, hogy
„A hajléktalan embereket nem lehet kényszerrel a kapacitás- és forráshiánnyal küszködő, sokszor nagyon alacsony színvonalú és privát szférát nem biztosító ellátórendszer intézményeibe terelni.”
Az október 15-én életbe lépett új rendelkezés értelmében ha 90 napon belül 3-szor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene. A szabálysértés miatt közérdekű munkára ítélhetik a hajléktalanokat, ha az „elkövető” ezt megtagadja, elzárással is büntethető.
A szabályozás arra is kitér, hogy elzárás esetén a rendőrségnek vagy az önkormányzatnak tárolnia kell a hajléktalan emberek ingóságait, a tárolhatatlan ingóságokat azonban megsemmisítik.
Az új szabályozás ellen, ami önkormányzati szintről országos szintre emelte a hajléktalanok közterületekről való kitiltását, azóta bírók, ügyvédek, írók és társadalomtudósok is tiltakoztak, ahogy arról a Mérce is folyamatosan beszámolt.
A Szabálysértési Munkacsoport jogászainak véleménye szerint a szabályozás nem felel meg a tisztességes eljárással kapcsolatos alapvető követelményeknek.
„A hajléktalanság nem bűn, hanem súlyos krízishelyzet, amelyet szociális intézkedésekkel kell kezelni, és nem büntetőjogi eszközökkel. A büntető szankciók nem oldják meg a problémát, csak elfedik. A közterületen élő hajléktalan embereket kiszorítják a városból, és még inkább kikerülnek a szociális intézményrendszer látóköréből – ami súlyosbítja kiszolgáltatottságukat és társadalmi kirekesztettségüket.”
– írják közleményükben.
A Budapest Intézet elemzésén alapuló közleményhez videót is készített a Helsinki Bizottság.
