Eredmények 99,98%-os feldolgozottságnál

52,26%
16,21%
9,90%
6,67%
6,42%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,26%)
DK: 4 (16,21%)
Momentum: 2 (9,90%)
MSZP-P: 1 (6,67%)
Jobbik: 1 (6,42%)
Nem szerzett mandátumot:
Mi Hazánk: 3,32%
MKKP: 2,62%
LMP: 2,18%

Soha nem látott albérletárakra számíthatnak az idén felvételizők

Bár az egyetemi kollégiumok továbbra is olcsóak, havi 9 és 30 ezer forint között mozognak, akiknek nem jut ilyesmi igen kemény költségekkel nézhetnek szembe az idei egyetemi felvételi utáni tanévkezdésnél.

Az Eduline.hu összegyűjtötte, nagyjából milyen költségekkel számolhatnak azok a sikeres érettségizők, akik idén valamelyik felsőoktatási intézménybe is felvételt nyernek majd. Akinek ugyanis nem jut kollégiumi férőhely, még a legrosszabb esetben is átlagos havi 160 ezer forintos albérletárakkal számolhatnak Budapesten, ez még akkor is alsó hangon 50-80 ezer forintos havi összeg, ha esetleg ketten-hárman bérelnek egy kis lakást.

Ráadásul a kiadó albérleteknél a diákoktól is egyre gyakrabban kérnek 2, sőt 3 havi kauciót is a beköltözéshez.

Az Eduline által megkérdezett ingatlanszakértő szerint mindebbe jellemző módon még nem számít bele a rezsiköltség, az utazás, és az egyre többször fizetendő tandíj összege sem.

Éppen emiatt a helyzet miatt lenne fontos az egyetemisták számára minél több kollégiumi férőhely biztosítása. Az összes állami- magán- és egyházi egyetem, főiskola összesen azonban csupán 54.500 férőhelyet tart fenn országszerte, ebből a legtöbb egyetemistát fogadó Budapestre körülbelül 14 ezer férőhely jut.

Így azután nem is csoda, ha ezekre a kollégimi helyekre viszont átlagosan 20-25%-os a túljelentkezés, távolról sem jut tehát kollégium minden, arra egyértelműen rászoruló diáknak.

A kormány ugyan 2016-ban elfogadott egy kollégiumfejlesztési stratégiát, ennek keretében 2023-ra ígérnek további 3500 férőhelyet és a meglévők felújítását is. Azonban ebből idén még semmi sem látszik, olyannyira, hogy a Budapesten kívüli egyetemi városokban is mindenhol túljelentkezés van a férőhelyekre, ráaádsul ezek között akad olyan is – a gödöllői kollégiumok között – amelyeket 56 éve használnak.

A fővárosi egyetemeinek önkormányzata és vezetése egyéb tervekkel is próbálta már a helyzetet kezelni. Az oktatási szakoldal emlékeztet, papíron már léteznek az úgynevezett „csepeli diákváros” tervei is. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Központjának (HÖOK) elnöke szerint ez 2024-re már több tízezer budapesti egyetemi hallgató lakhatását lenne képes megoldani.

Ugyan a diákváros terve mellett, amelyhez a csepeli Nagyvásártér területét vennék igénybe, a HÖOK maximálisan kiáll, Fürjes Balázs, a kormány Budapestért felelős államtitkára azt mégis kritikával illette: a tervpályázat eredményeinek decemberi bemutatásakor úgy nyilatkozott, a csepeli helyszín szerinte „mentálisan kívül esik” a fővároson, noha a távolságok nem rettenetesek, a Deák Ferenc téri közlekedési csomóponttól is csupán 5 kilométerre van a helyszín.

Murai viszont most arról beszélt, Fürjes fenntartásai ellenére a helyzettel sürgősen kezdeni kellene valamit, ugyanis a diákok egyébként is egyre inkább csupán a város peremkerületeiben találhatnak megfizethető lakhatást, ráadásul az utóbbi években rohamosan növekszik a nemzetközi hallgatók száma is.

Az egyetemisták terheit pedig a nemrég vagyonkezelő alapítványba kiszervezett Corvinus Egyetemen például az is nehezítheti, hogy a volt rektor szerint a változás feltétlenül tandíjemeléssel is járhat majd.

(Eduline)

Címlapkép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!