Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban, az állami fogorvosi praxisokban dolgozó fogorvosok szerint annyira fenntarthatatlan az állam finanszírozási modellje, hogy sztrájkot fontolgatnak.
Dr. Nagy Ákos, az Alapaellátó Orvosok Szövetsége alelnöke korábban arról számolt be, hogy egy állami fogorvosi rendelőnek havi bruttó 850 ezer forintból kell gazdálkodnia egy hónapban, ami a legtöbb ellátásra sem elég, nemhogy az orvos és az asszisztense munkabérére. Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy egy háziorvosi praxis havi 1,7 millió forintot kap (ami egyébként szintén nem elég).
Ennek köszönhetően a háziorvosi rendelőkhöz hasonlóan körülbelül 200 fogorvosi praxis is üresen áll, a legtöbb ráadásul az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást.
Bár a legutóbbi, 2017-es fogorvos sztrájk után egy egyszeri 3 millió forintos támogatást kaptak praxisok, ez nem épült be a finanszírozási rendszerbe, a rezsitámogatásuk pedig csupán a negyede annak, ami a háziorvosokat illeti meg.
A rendszerből legalább 30 milliárd forint hiányzik.
Az Emberi Erőforrások Minisztréiuma februárban azt közölte az RTL Híradó kérdésére, hogy intézkedési tervet dolgoznak ki, melynek keretében felülvizsgálják a fogorvosok finanszírozását, és elmondták azt is, hogy a jövőben a háziorvosok plusz támogatásai érvényesek lesznek a fogorvosokra is.
A közfinanszírozott fogorvosi praxisok orvosai úgy döntöttek, szeptemberig adnak időt arra, hogy a kormány lépéseket tegyen a finanszírozás rendezéséért, máskülönben szeptemberben kéthetes sztrájkba lépnek
– tudta meg a 168 Óra dr. Nagy Ákostól.
Nagy szerint szinkronba kell hozni az ellátási csomagot és a finanszírozást, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre is, ami valójában népegészségügyi feladat, de az ellátórendszeren kérik számon. Az alelnök úgy véli, fontos megérteni, hogy az egészségügyi sztrájkok nemcsak arról szólnak, hogy az ellátók jobban keressenek, hanem a teljesíthetőbb szolgáltatásokról is, ami a betegek elemi érdeke.
