Az elmúlt három évben mintegy 10.000 kilakoltatás történt, ami akár 30.000 embert is érinthetett. És ez „csak” a hivatalos statisztikákból kiolvasható szám, a valós azonban még ennél is nagyobb lehet, hiszen például azokról semmit sem tudunk, akiket munkásszállókból, vagy egyéb helyekről lakoltatnak ki  – hívta fel mai akciója során A Város Mindenkié csoport (AVM) a figyelmet.

Április 30-án véget ér a téli kilakoltatási moratórium – vagyis holnaptól újra családok ezreit tehetik utcára.

És bár a november 15-étől április 30-ig tartó időszakban lett volna lehetőség rá, a kormányzat azonban nem tett semmit annak érdekében, hogy valódi segítséget nyújtson a lakhatási válság által érintett állampolgároknak.

Az AVM szerint a kilakoltatás egy folyamat végeredménye, és mindenkinek az a legjobb, ha nem jutunk el odáig. Ehhez pedig álláspontjuk szerint olyan lakáspolitikára van szükség,

ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és megelőzi a családok eladósodását.

A kilakoltatásokkal nem az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket – vagyis a kilakoltatási moratórium sem megoldás, csupán a probléma időszakos elkendőzése. Ehhez azonban felelős lakáspolitikára volna szükség. Ehhez képest 2015-ben az Orbán-kormány megszüntette az országos lakásfenntartási támogatást, a nagyobb települési önkormányzatoknak előírt adósságcsökkentési támogatással együtt. Mindemellett a kormányzat részéről semmilyen intézkedést nem hívott életre az sem, hogy a magánbérleti szektorban az albérletárak rohamszerűen (Budapesten a duplájára) emelkedtek az elmúlt években, megnehezítve ezzel több százezer ember életét. Egy tervezet pedig ott hever az Emberi Erőforrások Minisztériumának asztalán,

amely védené legalább a gyermekes családokat, hogy ne lehessen őket közös elhelyezés nélkül kilakoltatni.

Az AVM hónapok óta hiába vár válaszra a törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó petíció ügyében. A Miniszteri Titkárság decemberben azt válaszolta, hogy a Parlamenti Államtitkárság egyik munkatársa „hamarosan” felveszi az AVM-mel a kapcsolatot a „további egyeztetések” érdekében.

Hónapok teltek el azóta, ám erre még mindig nem került sor.

Az AVM és az Utcajogász Egyesület által kidolgozott törvényjavaslatot 2019. április 18-án ellenzéki képviselőkkel együttműködve újra benyújtották az Országgyűlésnek.

Ha a javaslatot elfogadná a Parlament, akkor

1. a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és
2. az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

Az AVM sajtótájékoztatóját itt lehet megnézni:

Büntet, de nem segít

A Habitat for Humanity álláspontja szerint az elhelyezés nélküli kilakoltatások általános betiltására, illetve egy olyan átfogó lakáspolitikára lenne szükség, amely a problémák gyökerét kezeli és nem a kialakulásuk után büntet. Véleményük szerint a közel két évtizede a saját tulajdonszerzést előtérbe helyező lakáspolitika nagyban hozzájárul a kilakoltatások nagy számához.

Mint írják:

„Először is fontos leszögezni, hogy a kilakoltatás nem egy lakáspolitikai, hanem egy büntetőpolitikai eszköz, amely tovább súlyosbítja a lakhatási szegénységet. A lakhatás elvesztése egy olyan lefelé tartó spirálba taszítja az embereket, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Ennek következtében sokan válnak hajléktalanná, vagy kerülnek egyéb átmeneti intézményi lakhatási formákba, például családok átmeneti otthonába.

Ugyanakkor bármilyen – akár intézményi – alternatíva híján a kilakoltatás a gyermekek állami gondozásba vételével családok szétesését is okozza. A kilakoltatások ideiglenes – téli időszakban történő – elhalasztása, bár segítséget jelent a családoknak, valójában csak eltolja a problémát egy későbbi időszakra, nem csökkentve a kilakoltatás drasztikus következményeit.”

2018 első három negyedévében 2405 darab kilakoltatás történt.

Az okok közt a központi normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás 2015-ös megszüntetése, és a hitelezésen alapuló CSOK bevezetése is felsorolható.

A Habitat szerint ez a lakáspolitika a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza: egyrészt lehetővé teszi a lakásfenntartással kapcsolatos hátralékok (például közműhátralék) nagymértékű felhalmozódását, másrészt pedig veszélyes adósságspirálba taszíthatja a hitelképes, de alacsony jövedelmű háztartásokat.

Ennek következtében ma Magyarországon a háztartások legalább 13 százalékának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750.000 végrehajtási ügy van folyamatban, az éves GDP 7 százalékának értékében.