A diplomások az Egyesült Királyságba, a szakmunkások Ausztriába vándoroltak ki

Nehéz pontosan megmondani, hányan vándoroltak ki Magyarországról, de a távozók aránya az utóbbi időben a diplomások körében ugrott meg nagyon – mondta Hárs Ágnes a Millennium Intézet által készített podcastban, kiemelve, hogy azért még így sem lehet drámainak nevezni a helyzetet.

Hárs Ágnes szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elvándorlók körülbelül fele vissza is tér egy idő után – bár arra persze nincs garancia, hogy nem mennek el újra.

A kivándorlás főbb okai közt a kutató szerint éppúgy megtalálható a kormányváltás, mint az, hogy megnyíltak a Magyarországnak fontos célországok – Németország, Ausztria, Egyesült Királyság – munkaerőpiacai. Emellett azonban a gazdasági válság, és az ebből fakadó eladósodás miatti megszorítások is fontos szerepet játszhatnak az egyéni döntésekben. Azt Hárs Ágnes is kiemelte, hogy a kormányváltás után egy sor olyan, a munkavállalókat zavarba ejtő intézkedés történt, amelyek az eleve migrációt tervezőket végső döntésre késztették, így valóban érezhető volt a 2010-es évek elején a kivándorlók számának megugrása.

Hárs Ágnes szerint azonban elsősorban nem politikai okokat kell keresni az elvándorlás motivációi mögött: az embereket sokkal inkább a megélhetési problémák (például a munkahelyi környezet, a lehetőségek és kilátások gyengesége, vagy éppen a devizahitel és a lakáshelyzet) késztetik költözésre.

A kutató kiemelte:

a szakmunkások elsősorban Ausztriába és Németországba mentek, míg a diplomások, és azok, akik érettségi után akartak tovább tanulni, inkább az Egyesült Királyságot választották.

Azt Hárs Ágnes is hangsúlyozta, hogy a diplomások között nagyon magas az elvándorlók aránya Magyarországon más országokhoz képest.

Mi is írtunk korábban arról, hogy a szakmunkások körében tapasztalható hiány milyen problémákat okoz a munkaerőpiacon.

A kutató azt is hangsúlyozta, hogy bár a munkaerőhiány okaként szokás elsősorban az elvándorlást hibáztatni, ennél azonban érezhetőbb probléma (több kutatás eredményeiből is kiolvashatóan) az, hogy a Magyarországon a munkaerő-piaci helyzethez lassan alkalmazkodott a bérezés.

Magyarán a gazdaság úgy működik, hogy miközben a piac folyamatosan fejlődik, egyre nagyobb igényekkel, addig ez a munkavállalók bérezésében nem jelenik meg.

Így viszont a pályaelhagyás az, ami az igazi problémát jelenti (gondoljunk egyébként itt akár a pedagógusokra éppúgy, mint mondjuk a fogorvosokra), sokan ugyanis inkább szakmát váltanak a bérstruktúra, a munkakörnyezet és a bánásmód miatt. A kutató szerint a legdrasztikusabban ezt a folyamatot az egészségügyben lehet látni (emlékezzünk például azokra az ápolókra, akik inkább elmentek a közeli IKEÁ-ba dolgozni hivatásuk gyakorlása helyett).

via Napi.hu

Olvass tovább!