Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Magyar Nemzet publicistája a szegedi LMBT közösség tagján gúnyolódott, törölniük kellett a cikket

Ez a cikk több mint 4 éves.

Hivatalosan, peren kívül állapodott meg a Magyar Nemzet kormánypárti napilap és a Szegedi LMBT Közösségért Csoport egy, az egyik tagjuk emberi méltóságát sértő cikk levételéről, és 50.000 forint sérelemdíj megfizetéséről a sértettnek, közölte hivatalos sajtóközleményében a közösség.

Az eset Apáti Bence publicistának egy 2019 április 6-án megjelent cikke után történt, amelyben a szerző Érzékenyítés peres eljárásokban cím alatt publikált Medgyesi Alízról, a közösség interszexuális tagjáról.

Mi az az interszexualitás?

Az interszexuális vagy interszex emberek olyan biológiai nemi jellegze-
tességekkel rendelkeznek, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek.

Ezek a különbözőségek megjelenhetnek a kromoszómákban, nemi mirigyekben, hormonokban vagy nemi szervekben is, tehát eredményezhetnek kívülről látható vagy nem látható tulajdonságokat. Nehéz megbecsülni, hány ember interszex, a legtöbb számítás 0,5-1,7% közé teszi –azaz nagyjából olyan gyakori, mint
a vörös haj.
Az interszexuális jelző nem az egyén nemi identitását vagy szexuális irányultságát írja le, hanem egy testi állapotot. Ugyanúgy azonosíthatják magukat férfiként, nőként, transzneműként vagy egyéb nemi identitással, illetve lehetnek heteroszexuálisak, homoszexuálisak stb. Előfordul, hogy egy interszex embert születésekor fiúként vagy lányként sorolják be, és eszerint is nevelik, de később
mégis más nemi identitása lesz.

(Wikipédia)

Medgyesi Alíz korábban hátrányos megkülönböztetés miatt fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Ügyét március végén megnyerte, így a Szeged közelében dolgozó gyári munkásnak immár nem kötelező a férfi öltözőt és a WC-t használnia műszak előtti felkészülésre.

Medgyesi Alíz ezt azután kérelmezte, hogy a munkahely, ahol 2016 óta dolgozik szexuális identitása ellenére határozottan megtagadta tőle, hogy a női öltözőt használja, méghozzá a „nyugalom megőrzése érdekében”, így ő kénytelen volt a WC-ben átöltözni.

Apáti Bence éppen ezen a döntésen humorizált, eredeti cikkében „Alíz úrnak”, „magát nőnek érző férfinak” nevezte Medgyesit.

A Szegedi LMBT Közösség érintett tagja éppen ezért a Magyar Nemzetet kiadó Magyar Idők Kiadó Kft. ellen pert indított, ahol a jogsértő tartalom eltávolítását és 50.000 forintos sérelemdíj megfizetését kérték.

A kiadó most peren kívül ebbe azonnal bele is ment.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság március 21-i döntése Medgyesi Alíz ügyében egyébként az első olyan ügy volt, amelynek alanya interszexualitása okán nyerte azt meg, tehát a nyugati gyakorlattól jócskán eltérő módon, nem az volt a döntés oka, hogy Medgyesi egyébként transzneműnek tartja magát.

A Magyar Nemzet azonban, az emberi méltóságot immár hivatalosan szerintük is sértő Apáti-cikk lehozásával az emberi jogsértésen felül úgy mutatta be az ügyet, mintha Medgyesi transzneműsége számított volna elsősorban a döntésnél.

A magyar kormány egyébként 2014-ben aláírta az Isztambuli Egyezményt, azt továbbra sem kívánja ratifikálni. Egy helyen mindezt az egyezmény által szerintük elfogadott „mesterségesen kreált gender-kategóriákkal” indokolja. Ezeket azonban az egyezmény nem támogatja, és kijelenti, hogy a kevés interszexuális emberen kívül mindenki vagy férfinak vagy nőnek születik.

Címlapkép: Szegedi LMBT Közösségért - Facebook