Szocialista áttörést hozott az önkormányzati választás Chicagóban

A keddi helyhatósági választás Chicagóban, az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városában (2,7 millió lakos), nem csak az első fekete és leszbikus – amúgy rendőrségért felelős városi tanácsnokként és ügyészként sokat kritizált – Lori Lightfoot polgármesterségét hozta el a második fordulóban, de az április 2-i választásokon az ország 1945 utáni történelmének legnagyobb szocialista győzelme is bekövetkezett.

Az 50 fős városi tanácsban eddig 48 demokrata (hozzájuk csatlakozott az eddigi két szocialista), egy republikánus és egy független tanácsnok (Alderman) ült. A mostani választások alkalmával azonban egy, a Bernie Sanders-féle elnöki kampány és Donald Trump megválasztását követően megerősödő, országos szocialista szervezet, az Amerika Demokratikus Szocialistái (Democratic Socialists of America – DSA) 5 jelöltje már biztosan bekerül, egy további jelölt pedig valószínűleg győzött a körzetében.

Byron Sigcho-Lopez a város 25., Jeanette Taylor a 20.,  Andre Vasquez pedig a 40. körzetet hozta. Rossana Rodriguez-Sanchez pedig szorosan, de 64 szavazattal vezet a 33. körzetben, ahol majd a postai szavazatok döntenek.

Mivel a chicagói helyi választás kétfordulós, így az első körben, február 26-án, fölényesen már két DSA-s Aldermant is megválasztottak: Carlos Rosa már korábban is a 35. körzet képviselője volt, de a DSA-vel kampányolt, Daniel La Spata pedig most az egyes körzetben verte meg centrista demokrata ellenfelét.

A választások után így tehát a városháza szavazatainak több mint 10 százalékát demokratikus szocialista képviselők adhatják majd.

Ahogy arra Micah Uetricht a New York-i, baloldali Jacobin szerkesztője a brit Guardian oldalain figyelmeztet, ez olyan mértékű befolyást jelent, amelyet az USA-ban szocialista politikusok helyi szinten már nagyon régen nem szerezhettek.

Amikor a hirtelen DSA-s áttörés okait keressük, Uetricht figyelmeztet, azok a helyi társadalom legdinamikusabb erőinek megszervezésében és az osztályérdekek tiszta, és konfrontatív képviseletében keresendők. Hiába ülnek a városházán ugyanis most majd egy frakcióban formálisan a szocialisták a demokratákkal, kampányaikban keményen neki mentek Rahm Emanuel demokrata vezetésének a Southside-on elharapódzó erőszak, a rendőrök gyakran tapasztalt brutalitása, az oktatás lezüllesztése és az ingatlanárak óriási emelkedése miatt.

Az egyik sikeres jelölt, Byron Sigcho-Lopez például azt követelte, hogy a 25. körzetben épülő Barack Obama Elnöki Emlékkönyvtár miatt lerombolandó házaikért a helyi munkások kapjanak tisztességes anyagi kompenzációt, és ez épüljön be az elnöki könyvtár fejlesztésének terveibe, valamint az építkezés ingatlanárakra gyakorolt hatásának mérséklését várta el.

Másrészt a DSA a városban hosszú évek óta, türelmesen építette ki tömegbázisát és aktivistahálózatát. 2012-ben a kemény megszorítások ellen ugyanis komoly és tömegeket megmozgató tanársztrájk tört ki a városban. Az ezt sikeresen megszervező Chicagói Tanárok Szakszervezete (CTU) lett azután a demokratikus szocialisták kemény magja, és olyan, a közösségek rendbe tételét és tisztességes lakhatást képviselő mozgalmak, mint az Egyesült Dolgozó Családok (United Working Families – UWF) szélesítették ki támogatottságukat.

A chicagói siker pedig szorosan illeszkedik abba a folyamatba, amely a szocialista politika megerősödésére utal országszerte.

A Bernie Sanders 2016-os kampánya után ugyanis az őt támogató politikai csoportok nem széledtek szét, csupán a csalódást okozó demokraták helyett új szervezetbe, a DSA-be tömörültek. Az elmúlt három évben ők meghétszerezték tagságukat, immár 60 ezren vannak. A DSA abban az értelemben nem külön párt, hogy az amerikai politikai váltógazdaságban inkább az a céljuk, hogy a Demokrata Pártot minél inkább balra tolják az országos politikában, míg állami, vagy akár városi, kisvárosi szinten maguk is beszállnak a küzdelembe.

Mindehhez a szélsőségesen államellenes és neokonzervatív Trump-kormány tevékenysége rendkívüli mértékben hozzájárult. A DSA pedig most a multietnikus Chicago munkásosztályának igen változatos csoportjait győzte meg arról, minderre a leghatékonyabb válasz: szocialista irányba terelni a baloldali politikát Amerikában.

Ebben persze Illinois állam legnagyobb városa nincsen egyedül, hiszen Alexandria Ocasio-Cortez még a 2018-as novemberi félidős választásokon New Yorkból került demokratikus szocialistaként a kongresszusba, a szomáli kulturális gyökerekkel rendelkező Ilhan Omar Minnesotából szerzett képviselői helyet, míg a palesztin-amerikai, ugyancsak szocialista Rashida Tlaib Michiganben tudott győzni.

A DSA 2019-ben is Bernie Sanders immár második elnöki kampányát támogatja, külső szervezetként.

Olvass tovább!