A Magyar Szociális Fórum (MSZF) csütörtökön tette közzé statisztikai kimutatását, miszerint 172 embertársunk halt meg kihűlés következtében 2018. szeptember hideg napjai és 2019. március 31. között.

A fagyhalálok magas száma egyrészt a 2018. október 15-i életbe lépő, a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó „hajléktalantörvény” bukását jelzi, másrészt a szociális védőháló sürgős megerősítéséért kiált, ugyanis az idei fűtési szezonban is rengeteg embert a saját fűtetlen otthonában ért a fagyhalál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által „túlságosan nagy hideg következtében” feltüntetett halálok kategóriába sorolt esetek 39 százaléka a szabad ég alatt következett be, 61 százaléka pedig fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után – írja az MSZF.

Ne feledjük: minden ötödik magyar lakást kizárólag fával fűtenek. És 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani az otthonát, miközben a tűzifa ára évről-évre egyre csak emelkedik.

A nemi összetételt tekintve a fűtetlen lakásokban történt kihűléses esetek áldozatainak többsége nő, a szabad ég alatt elhunytak többsége viszont férfi volt. Az áldozatok között akadt fiatalkorú is, de zömében 50 év fölöttiek voltak.

Az MSZF szerint a „hajléktalantörvény” nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményt, a tiltás és az adminisztratív szabályozás nem bizonyult alkalmasnak az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalál megszüntetésére. Az MSZF ebből arra a következtetésre jutott, hogy

sem a hajléktalanság, sem a szegénység problémája nem oldható meg hatósági eszközökkel, rendőri módszerekkel, hanem csakis politikai akarattal lehetne megszüntetni.

Bár a törvény életbe lépését követő három hónapban elég intenzíven figyelmeztették a rendőrök a hajléktalan embereket „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt, illetve 10 hajléktalant bíróság elé is állítottak, idén már ötödannyi figyelmeztetés született, előállítás pedig egy sem.

Mindeközben a hajléktalan emberek segítésével foglalkozó szervezetek egytől egyig ugyanazt tapasztalják: a törvény elfogadása óta nem érzékelik, hogy többen mentek volna be szállókra. Inkább azt látják az utcán lakó hajléktalan emberek a rejtőzködést választják, ami viszont azt is jelenti, hogy kikerülnek a szociális munkások látóköréből is, vagyis semmilyen módon nem jut el hozzájuk a segítség. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei vezetője nemrég arról számolt be a Népszavának, összesen 10-20 olyan esetről tudnak, amikor a törvény miatt ment be valaki szállóra.