Napirend előtti felszólalásban kérdezte az LMP képviselője a kormányt a klímaváltozás elleni cselekvésről. Az államtitkár válaszában megpróbálta elmagyarázni, Magyarország miért vétózta meg a párizsi klímaegyezmény EU-s végrehajtási tervét.
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője annak kapcsán kérdezte a kormányt, hogy a magyar külügy megvétózta a párizsi klímaegyezmény végrehajtásáról szóló tervezetet Brüsszelben. Schmuck beszéde elején idézte Áder Jánost, aki a hét végén az ENSZ-ben beszélt a párizsi klímaegyezmény fontosságáról.
Schmuck arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány pont az ellenkezőjét teszi az ügyben, mint ami a köztársasági elnök gondolataiból következik. Mint mondta az elmúlt 20 év legnagyobb aszálya van jelenleg Magyarországon. Az Agrárkamara szerint 100 milliárdos bevételkieséssel is számolhatnak a gazdálkodók, a zöldség-gyümölcs terméktanács szerint több ezer hektár területen lehetetleníti el a vetést és a kelést a csapadékhiány. Ez pedig áremelkedéssel fog járni. Schmuck szerint a Fidesz hátországába mennek a támogatások ahelyett, hogy a jó termékminőséget előállító gazdáknak mennének.
Schmuck szerint ez már a globális felmelegedés hatása, és ez is mutatja, hogy cselekedni kell. Szerinte egyszerre kell cselekedni nemzetközi szinten, az ENSZ-ben, az EU-ban és nemzeti szinten. Ennek viszont az LMP-s képviselő szerint ellentmond, hogy 2 hete a magyar kormány a német, a cseh és a lengyel kormánnyal együtt megvétózta az EU klímatervét, amely 2050-re az EU káros széndioxid kibocsájtását 0-ra csökkentené. Ez nekünk Schmuck szerint azért is fontos, mert a Kárpát-medence nagyon kitett az éghajlatváltozásnak.
Schmuck szerint a kormány a német autógyárak érdekeit képviseli a klímaváltozás elleni fellépéssel szemben, miközben a magyarok megszenvedik a folyamatot. Végezetül azt kérte, a kormány ne akadályozza a klímatervet Brüsszelben, mert „a klímaváltozást nem lehet felfüggeszteni, nem lehet külön alkut kötni vele, és nem lehet megállítani a határon”.
Cseresnyés Péter államtitkár válaszában elmondta, a kormány egyik legfontosabb feladata az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Hozzátette, Magyarország elsők között ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. A kormány vétóját pedig úgy ismertette, hogy a kormány azt támogatta, hogy 2025-re 15 százalékos kibocsátáscsökkentést érjünk el, és azt is, hogy 2030-ra a gépjárművek károsanyag-kibocsátása 30 százalékkal csökkenjen. De az Európai Parlament ennél magasabb, 37,5 %-os szintet határozott meg, ami a kormány álláspontja szerint nem megvalósítható, és nem vizsgálták meg, milyen következményekkel járna. Szerinte ha igazolják ennek hasznosságát, akkor a magyar kormány támogatni fogja a tervet. Végezetül felszólította az ellenzéket, ne vezessen hadjáratot az autóipar ellen, mivel nem csupán a gépkocsik felelősek a károsanyag-kibocsátásért.
Mint egy hete megírtuk, a magyarok, a csehek, a lengyelek és a németek együtt vétózták meg az EU 2050-es klímacéljait rögzítő tervet (amelyet az Európai Parlament előtte nagy többséggel elfogadott), amely arról szól, hogy az EU szén-dioxid-kibocsátását nullára csökkentsék a klímakatasztrófa elkerülése végett.
Arról tavaly szeptemberben írtunk, hogy Szijjártó Péter a magyar és bajor érdekek „maximális egybeesésére” hivatkozva foglalt állást a német autóipar védelmében, illetve az uniós klímapolitika ellen Münchenben.
Szijjártó akkor az MTI szerint azt nyilatkozta:
„Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.”
Szijjártó akkor egyébként nem azt ígérte, hogy a 2050-es célokat fogják megvétozni, hanem azt, hogy már a 2030-as EU-s célokat is.
A kormány még 2017 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek az ország 2030-as Klímastratégiáját. A tárgyban országgyűlési határozatot kellene hozni, de erre azóta még nem jutott idő.
