50 százalékkal drágább élelmiszert vásárolni a legrosszabb helyzetű kistelepüléseken

A Népszava állított össze egy harminc elemből álló fogyasztói kosarat – főként élelmiszerekből és más hétköznapi gyakorisággal használt árucikkekből –, majd megnézte, mennyibe kerülne ez a kosár egy falusi kisboltban és egy városi hipermarketben. Az eredmény bár nem megdöbbentő, de mindenképp figyelemre érdemes:

egy kistelepülési vegyesboltban 16,5 ezer forintba kerül mindaz, ami egy hipermarketben kijön 11 ezer forintból.

Vagyis 52 százalékos árkülönbséget fedezett fel a lap a két üzlettípus között.

Persze a Népszava arra is emlékeztet, hogy az utóbbi években jelentősen átalakultak a kistelepülésen élők vásárlási szokásai, hiszen a legtöbben – ha kell, több háztartás összefogva – a nagy bevásárlásokat az olcsóbb városi hipermarketekben végzik, a kisboltokban így csak kenyeret és más alapvető élelmiszereket vásárolnak.

Mindazonáltal sokak, főként az idősebbek számára nem adott ez a lehetőség, így az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport az, amely a legtöbb felárat fizeti egy-egy alapvető fontosságú árucikkért.

Ezzel párhuzamos jelenség a kistelepülési boltok számának csökkenése is.

2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben működő boltok száma, a másfél évtizeddel ezelőtti 17 ezer kisboltból mára csak 12 ezer maradt. Így míg 2003-ban csak 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára 228-ra növekedett ezeknek a településeknek a száma.

A Népszava által feltárt jelenséghez még hozzátartozik az áfa kérdése is. Mint ismeretes, Magyarország rendelkezik az Unión belül az egyik legmagasabb áfa-kulccsal – ez pedig erősen regresszív adó, vagyis jobban sújtja a kis keresetűeket. Egy kisebb keresetű háztartás bevételeinek ugyanis nagyobb aránya megy el alapvető fogyasztási termékekre, így jövedelmük nagyobb hányadát fizetik be áfaként.

Nem csak arról van tehát szó, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseket, ahol az emberek jövedelmei általában alacsonyabbak, ott kerülnek a legtöbb pénzbe a fontos élelmiszerek és fogyasztási termékek, de az állam is többet vesz el a szegényebbek jövedelmeiből, mint a gazdagabbakéból.

Címlapkép: MTI / Kovács Attila
Olvass tovább!