30-35 ezer jól képzett építőipari szakember vándorolt ki külföldre – írja a Népszava Koji Lászlóra, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökére hivatkozva.
Tavaly év végén az építőiparban körülbelül 320 ezren dolgoztak. Az ágazat az elmúlt két-három évben mintegy 70 ezer embert vett fel, csakhogy ezen munkavállalók nagy részük képzetlen, és nincs hozzászokva az építőipari rendhez. Az építőipari munkavállalás presztízse ráadásul továbbra is igen alacsony. A szakszövetség az állapot rendezésére és a jól képzett szakemberek hazacsábítása érdekében Hazahívó kampányt indít.
Korábban mi is írtunk arról, hogy az építőipari ágazatban dolgozók helyzete jelenleg meglehetősen rossz.
Mindez azzal is jár – bár erről kevesebb szó esik –, hogy folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma, és az építőipar ebben is élen jár, nem függetlenül attól, hogy az ágazatban sok a vendégmunkás és a képzetlenebb munkaerő, miközben a hazai cégek sokszor nem tesznek eleget az alapvető munkavédelmi szabályoknak.
Tavaly az első hat hónapban munkahelyi baleset miatt 10.351-an váltak Magyarországon három napnál több időre munkaképtelenné. Ugyanez a szám egy évvel korábban „csak” 9.969 volt.
Fontos megjegyezni, hogy bár halálos kimenetelű munkabalesetből az első félévben az előző évi szám majd’ ötödével történt kevesebb (2017 első félévében 45, idén 35), súlyos csonkulással végződőből viszont sokkal, majdnem harmadával több következett be (2017: 79, 2018: 111).
Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a munkahelyi balesetet szenvedők száma, és ezen az sem segített, hogy immár a kormány is belátta: a helyzet tarthatatlan, és lépnie kell. Munkavédelmi tudatosság növelését célzó projektet indítottak, ennek azonban mindeddig nem látszik semmilyen eredménye.
És bár nem az építőiparban történik a legtöbb munkahelyi baleset, ám a halálos és súlyos kimenetelű események számával éllovas az építési ágazat. A tavalyi évben összesen 23.387 munkahelyi balesetet regisztráltak, ebből 79 járt halálos áldozattal, ezek közül a legtöbb (21) az építőiparban történt.
Koji László korábban azzal magyarázta, hogy az építőiparban ilyen nagy a balesetveszély, hogy az ágazat rendkívül leterhelt (mi is megírtuk korábban, hogy őrült ütemben nő az új építésű ingatlanok száma, ráadásul a helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a kormány az új vidékfejlesztési projektjének keretében bővíti a CSOK-ot).
Ráadásul miközben a nagyvállalatok társasági adóit jelentősen csökkentették, a kis- és középvállalkozások csupán 1 százalékos adócsökkentést kaptak, az adóterhek és a túlzott bürokrácia pedig rengeteg kisvállalkozást kényszerít a feketegazdaságba, így a munkavédelmi előírások számukra az utolsó utáni helyen állnak a fontossági listán (arról nem is beszélve, hogy a munkáltatók felelősségvállalásával is akadnak óriási problémák).
Emellett a munkaerő képzetlensége is fokozza a balesetveszélyt: a hivatalosan foglalkoztatottak 90 százaléka segédmunkás, akik könnyebben szenvednek munkahelyi balesetet, mint a szakmunkások.
Az ÉVOSZ elnöke szerint szintén a munkahelyi balesetek kockázatát növeli, hogy a megnövekedett igények miatt szükségessé vált a nyugdíjas korú munkaerő visszahívása is, és bár a szakértők szerint ők sem szenvednek nagyobb valószínűséggel balesetet, mint fiatalabb társaik, ám ha mégis, lassabban gyógyulnak.
A vendégmunkások száma az ágazatban jelenleg 3000-3500 körüli, náluk többek közt a helyismeret, a helyben használt szerszámok, gépek és a hazai munkakultúra ismeretének hiánya növeli a baleseti kockázatot.
Miért jönnének haza?
Egy jó szakmunkás idehaza havi nettó 300, egy mérnök havi nettó 450 ezer forintos bért is megkaphat – csakhogy az ÉVOSZ elnöke szerint ezek az összegek csak arra elegendőek, hogy már nem mennek többen külföldre, mint ahányan hazatérnek.
Hazánkban jelenleg mintegy 101 ezer építőipari cég van, ezeknek körülbelül a fele egyéni vállalkozás. A jó szakmunkások közül ugyanis egyre többen saját vállalkozást alakítanak, ám cégük menedzseléséhez már nem értenek, így mikrovállalkozásaik (melyek helyett a piac a komplex szolgáltatásokat nyújtó közepes cégeket preferálja) könnyen csődbe mennek.
Tavaly 18 ezer új lakás épület, idén 22-25 ezerre lehet számítani (korábban a lakáspiac növekedéséről itt írtunk), ám a lakásárak őrült ütemű növekedése megtorpanni látszik, mivel a piac képtelen azt megfizetni. A KSH adatai szerint tavaly 10 százalékos volt az ágazatban a drágulás, az ÉVOSZ viszont idénre már csupán 6-7 százalékos emelkedéssel számol – írja a Népszava.
A lakáspiac lehetőségeit emellett korlátozza az is, hogy az egyre kevesebb szakembert felszívják az ipari-kereskedelmi és az uniós forrásokból épülő közösségi, állami, önkormányzati beruházások, a kivitelezők ugyanis inkább ezt a két lehetőséget választják, mivel ezek biztosabb bevétellel kecsegtetnek.
A várható megtorpanást nézve azonban kétséges, hogy milyen ajánlatokkal lehet még hazacsábítani a külföldre vándorolt, képzett szakembereket, hiszen az ágazatban az olcsóbb – bár képzetlenebb – munkaerő sok munkáltató számára kifizetődőbb megoldást jelent.
