A 168 óra információi szerint kedden sorban maradtak el az érsebészeti műtétek a Fiumei úti traumatológiai intézetben. A sorozatos felmondások után egyszerűen nem volt annyi műtőssegéd, hogy megtartsák a beavatkozásokat.
„Tegnap reggel műtétre betolták az első beteget, majd műtét nélkül kitolták. A második beteget már nem is vitték be.” Így indult a lap szerint a keddi nap az intézetben.
Az egyik beteg hozzátartozójának az ápoló mondta el, hogy a műtőssegédek hiánya miatt nem tudják elvégezni a beavatkozásokat. A traumatológiai intézetben egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata szerint március 1-től május végéig az akut érsebészeti ellátást már szüneteltették, mert nincs elég érsebész, aki biztosítani tudná az ügyeletet.
Az akut ellátás mellett azonban idáig még üzemelt a baleseti érsebészeti ellátás, amit behívásos alapon tudtak biztosítani. Ha azonban nincs elég műtőssegéd – mint az kiderült a tegnapi nap folyamán – akkor több sebészeti ellátás is megbénül, például az intézményben található gyermektraumatológia, vagy az idegsebészet.
Kunetz Zsombor orvos, aki a 80-as években dolgozott az intézményben, a 168 órának így nyilatkozott a korábbi állapotáról: „Tökéletes színvonalon, német precizitással szervezett, korszerű intézmény volt. A baleseti sérültek magyarországi fellegvára volt, mindenki itt kötött ki, akit valahol félrekezeltek, vagy nem tudtak ellátni, de itt megoldották. Mostanra lerohadt, és egy lepusztult közkórház alintézménye lett belőle ”.
A Péterfy Kórház előtt kora délután az ügyben sajtótájékoztatót tartott a Demokratikus Koalíció, amely során László Imre, a párt egészségügyi szakpolitikusa és országgyűlési képviselője egészségügyi válság kihirdetését követelte a kormánytól.
A politikus az elmaradt műtétek kapcsán mondta el, hogy nincs száz érsebész sem az országban, aminek az az eredménye, hogy évente 4000 beteg esetében az amputációt kell választani, holott érsebész jelenléte mellett ez elkerülhető lenne. A jelenség pedig általános, hiszen évente egy Szekszárd város lakosságával megegyező számú ember veszti életét a magyar egészségügyben, többnyire olyan betegségekben, amelyek vagy gyógyíthatóak, vagy megelőzhetőek lennének.
László Imre elmondta azt is, hogy a DK szerint a magyaroknak is Európai Uniós szintű egészségügyi ellátás jár, és az nem megoldás, hogy az embereket az út szélén hagyjuk, évi 30 ezer embert pedig ellátás hiányában meghalni hagyunk. A politikus szerint nem az a hazaárulás, hogy valaki nem átkozza el naponta az Európai Uniót és Brüsszelt, hanem az, ha valaki harmadosztályú határon túli focicsapatokra, latin-amerikai templomokra, vagy magánrepülős focimeccs utakra költ, amelyeknek a költségéből a harmincezer ember élete megmenthető lett volna.
A magyar egészségügy válsága így a sajtótájékoztatón elmondottak alapján mostanra odáig jutott, hogy már az egészségügyi képzettséggel nem rendelkező dolgozók is fogytán vannak az alacsony bérek miatt, a Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete szerint ugyanis a betegszállítók és a műtősök átlagban havi 300 órát dolgoznak, a nettó fizetésük azonban nem éri el a 100 ezer forintot sem
(168 óra, DK Facebook, MTI)
