Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szlovák elnökválasztás alapján a nép nem kér az eddigi elitből

Mint arról már éjszaka beszámoltunk, Zuzana Čaputová liberális demokrata ellenzéki államfőjelölt, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia párt alapítója 40,57 százalékkal megnyerte a választások első fordulóját, míg a második helyezett jelölt, a kormányzó Smer párt támogatását élvező Maroš Šefčovič mindössze 18,66 százalékot kapott.

Az államfőválasztáson egy százalék fölötti eredményt értek el továbbá a következő jelöltek: Štefan Harabin (14,34 %), Marian Kotleba (10,39 %), František Mikloško (5,72 %), Bugár Béla (3,1 %), Milan Krajniak (2,77 %), Eduard Chmelár (2,74 %)

Čaputová legnagyobb vonzereje a választók számára valószínűleg az, hogy tudatosan távol tartja magát a korábbi politikai elittől, ahogy ő maga sem volt korábban számottevő vagy ismert politikai szereplő.

Ez a cikk javarészt Finta Márk az éjjel Trafik.sk-n megjelent, valamint nálunk lehozott, korábbi elemzésére alapszik. A választás percről percre közvetítését a Trafik.sk-n itt lehet visszaolvasni.

A most második helyet megszerző Šefčovič a kormányzó Smer támogatottjaként – ahogy Finta írja – békeidőben simán megszerezte volna a szavazatok többségét, azonban Szlovákiában különleges politikai helyzet áll fenn Ján Kuciak újságíró és felesége tavalyi meggyilkolása óta.

Az akkori állampolgári elégedetlenség konkrétan az akkori kormányfő, Robert Fico pozíciójába került, azonban a kormányt továbbra is Fico bizalmasa, Peter Pellegrini vezeti, így valójában a Smer nem szenvedett súlyos vereséget – egészen eddig.

Finta meglátása szerint mostanra ért be a Kuciak meggyilkolása utáni tüntetéssorozat eredménye, hisz a győztes Čaputová épp az akkori tüntetések követeléseit, a tisztességes Szlovákia eszméjét, a jogállam lebontása elleni határozott kiállást képviseli.

Mindeközben látványosan tartja a távolságot a régi elittől, emellett kampánycsapata sikeresen építette fel karakterét, melynek fontos vonása, hogy fellép az arrogáns hatalmaskodók ellen – amit alátámaszt története is, jogászként egy jogvédő civil szervezetben, valamint szülővárosában, Bazinban környezetvédelmi aktivistaként dolgozott.

Šefčovič ennek szinte az antitézise – az Európai Bizottság energetikai alelnöke, karrierpolitikus, az EU csúcsszerveiben dolgozik hosszú évek óta, így az Unió vezetésével is jó viszonyt ápol – magyarán több dolgot is megtestesít, melyeket a választók Čaputová támogatásával elutasítottak, és egyértelműen a régi elit embere.

Ennek megfelelően az eredmény alapján nagyjából a Smer törzstámogatói szavaztak rá, gyakorlatilag nem tudott szavazatokat behúzni a párt elkötelezett támogatóinak körén kívülről, ahogy valószínűleg a második fordulóban sem lesz az első kör győztesének komoly ellenfele.

Fontos fejleménye a fentiek mellett a jelenlegi választásnak, hogy a szélsőjobboldal megszerezte a voksok nagyjából negyedét.

Az elnöki székért egyaránt indult Štefan Harabin „a rendszerellenes szélsőjobb doyenje”, valamint Marián Kotleba, „az ikonikus fasiszta”. Ahogy Čaputová, ők is az emberek jelenlegi elittel szemben érzett elégedetlenségére építenek, eredményük különösen annak fényében látványos, hogy a 2016-os választásokon pártjaik összesen 16 százalék körüli eredményt értek el.

Harabin a legfelsőbb bíróság volt elnöke, imidzse kettejük közül neki a visszafogottabb, ugyanakkor az összeesküvés-elméletek lelkes támogatójaként ismert, míg Kotleba katonai gyakorlóruhás fasisztaként masírozott be a szlovák politikai életbe, miután pedig zubbonyát öltönyre cserélte, súlyosan rasszista megnyilvánulásaival keresi a választók kegyeit – és mindketten rendszerellenes pozícióból politizálnak.

Ma reggel pedig már meg is kezdődött a második forduló kampánya – Šefčovič rögtön azzal kezdte támadni Čaputovát, hogy liberális agendája nem összeegyeztethetők a konzervatív értékekkel, emellett Finta szerint várhatóan meg fogja próbálni megszerezni a 25 százaléknyi rendszerellenes szavazatot – melynek ha nem is az összességére, de jelentős részére számíthat.

Ez a fordulat pedig azért is érdekes, mert a Smer által támogatott jelölt brüsszeli bürokrata korában szociáldemokrata pozíciót vett fel, most azonban a Smer agendájának megfelelően kell viselkednie – ami esetében teljesen hiteltelen, kérdés hogy képes lesz-e ennek ellenére meggyőzni a szélsőjobboldali szavazókat.

Habár a nagyobbik szlovák kormánypárt papíron szintén szociáldemokrata, valójában rég nem az, vezetője, Robert Fico többször is orbáni stílusú sorosozással hívta fel magára a figyelmet, a párt pedig valójában mindig is a nacionalista-konzervatív szavazók kegyeit kereste – újabban pedig az összeesküvés-elméletek hívei felé is próbál nyitni, Finta szerint ugyanis bennük látja a jövőjét.

Az eredmények nyilvánosságra kerülése után Bugár Béla, a Híd-Most veterán politikusa is értékelte a helyzetet.

„Az államfőválasztás első fordulójának eredménye azt mutatja, hogy Szlovákiában a változás mellett áll a társadalmi hangulat”

Bugár maga is indult a választáson, mely előtt főleg a Híd által elért eredményekkel kampányolt, mérsékelt sikerrel – a választók nem egykönnyen bocsátják meg hogy koalíciós partnerségre léptek a Smerrel, egy részük az etnikai szavazást sutba dobva leszavazott a liberális jelöltre.

Ugyanakkor noha Szlovákiában nőtt a részvételi arány az öt évvel ezelőttihez képest, látványos hogy a magyarlakta területeken jóval alacsonyabb volt a voksolási hajlandóság, mely Finta szerint azt is jelenti, hogy „a szlovákiai magyar politizálás óriási kudarcot vallott”.

Miközben Bugár igyekszik saját rossz eredményét eltávolítani pártjától – ami azért is hiteltelen, mert gyakorlatilag pártja eredményeivel kampányolt – látványosan közeledik Čaputovához, az első forduló liberális győzteséhez, míg korábban arra az esetre ha nem jutna a második fordulóba, a „tapasztaltabb jelölt” támogatására buzdított.

Ehhez képest a választás másnapján már Čaputovával igyekszik tárgyalni, mondván a Híd támogatóinak jelentős része őt választotta –

ami szlovák politikai elemzők szerint koalíciós feszültséget, vagy a koalíció felbomlását, ezzel akár kormányválságot okozhat.

Olvass tovább!