Idén a nemzeti ünnep időpontjával egybeesik egy másik fontos esemény is: világszerte fognak – főleg diákok, fiatalok – sztrájkolni a globális elit klímaváltozással szembeni tétlensége ellen tiltakozva. Egy gyűjtés szerint szerda délutánra már 98 ország 1325 településéről jelentkeztek be azok, akik részt kívánnak venni a pénteki munkabeszüntetésen. Az akció szervezője a svéd középiskolás Greta Thunberg által elindított Fridays for Future (Péntek a Jövőért) mozgalom.
Mi ez?
Fél évvel ezelőtt a 16 éves Greta Thunberg egyedül ült ki a svéd parlament elé, hogy tiltakozzon az ellen, ahogy (szerinte elégtelenül) a svéd politikusok kezelik a klímaváltozás kérdését. Péntekenként tüntet, mondott már beszédet többek közt Brüsszelben, az ENSZ katowicei klímakonferenciáján és a davosi Világgazdasági Fórumon (ahova vonattal ment, mert nem akart repülőre szállni, mivel az szörnyen környezetszennyező), mára pedig világszerte tízezrek követik a példáját, és péntekenként utcára vonulnak, hogy országaik döntéshozóit cselekvésre ösztökéljék. Főként Nyugat-Európában lelkesek a fiatalok (Párizsban nemrég már 5-8 ezer fősre duzzadt a demonstráció, de Nagy-Britanniában is ezrek mozdultak meg), összességében pedig már a világ több mint 90 országában csatlakoztak a felhíváshoz.
A fő kérdés, ami mozgatja azokat a fiatalokat, akik nem terveznek most pénteken bemenni tanításra körülbelül így hangzik:
„Mi értelme van tanulni egy jövőért, amit a klímaváltozás akár teljesen elpusztíthat?”
Az ENSZ alatt működő Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC) jelentése szerint 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb a bolygó átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom előtt, ez pedig extrém módon megnövelné a szárazságok, az erdőtüzek és a több száz millió embert sújtó élelmiszerhiányok esélyét.
Ahelyett, hogy az iskolapadban ülve töltenék a hátralévő 11 évet, a diákok most próbálják a saját kezükbe venni az irányítást. (Követve többek között amerikai társaikat, akik a sokadik iskolai lövöldözés után követelték demonstratív menetelésekkel a fegyvertartási törvények reformját az Egyesült Államokban.)
A különböző országok különböző követeléseiben közös pont az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ausztráliában a tüntetők egy nagy vihart kavaró szénbánya létesítése ellen és az ország megújuló energiára való 11 éven belüli teljes átállásáért harcolnak. Az Egyesült Királyságban a diákok szerint a környezetvédelmi reformok mellett szükséges a szavazati jog 16 éves korra való lecsökkentése, mert a fiataloknak nagyobb beleszólása kell, hogy legyen a jövőjükbe. Az Egyesült Államokban pedig az Alexandria Ocasio-Cortez–féle Green New Deal elnevezésű gazdasági-környezetvédelmi törvénycsomag támogatását is követelik.
A korábbi tapasztalatok alapján magas globális részvételre lehet számítani. Néhány példa: Ausztráliában novemberben 15 ezer, Svájcban múlt hónapban 65 ezer, Németországban januárban 30 ezer ember vett részt a demonstrációkon – utóbbi esetben 75%-uk középiskolás volt.
Itthon is elkezdtek egyetemisták hetente csatlakozni, a Mérce a március 1-i tüntetésükön videóinterjút is készített a szervezőkkel.
Bár akkor csak 20-25 ember vett részt a tiltakozáson, a most pénteken fél 10-re, a Batthyány-térre meghirdetett esemény iránt már több, mint ötezren érdeklődtek a Facebook-on.
„Véletlen egybeesés, hogy itthon egy nagyon fontos nemzeti ünnepünkre esik a világtüntetés időpontja. Kokárda viselésével mi is megemlékezünk erről, mivel úgy gondoljuk, hogy a két esemény nem zárja ki egymást.”
– olvasható a leírásban. A 24.hu-nak a szervezők három pontban foglalták össze a szükséges intézkedéseket, azaz a követeléseiket:
- zéró kibocsátásra való áttérés, mezőgazdasági reform és az élőhelyek megőrzése,
- új gazdasági rendszer, amely alkalmazkodik a klímaváltozás jövőbeli veszélyes következményeihez,
- valamint a fiatal generációk tudatosítása és felkészítése a válsághelyzetre és az együttműködésre.
