Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Beruházási Bank alelnöke szerint nincs baj az MVM és a Budapest Bank finanszírozásával

Sajtótájékoztatón számoltak be az Európai Befektetési Bank képviselői csütörtökön, március 7-én Budapesten a 2018-ban, Magyarországon támogatott projektjeikről és stratégiai céljaikról. Vazil Hudak EBB-alelnök mellett az eseményen Baranyay László, a Bank magyar igazgatója is válaszolt a kérdésekre.

Hudak elmondta, a 2017-es, 700 millió eurós (221 milliárd forint) összes magyarországi befektetése (amely a kohéziós alaptól függetlenül, de azt helyenként támogatva nyújt hitelt az EU stratégiailag fontosnak ítélt projektjeinek) még tovább emelkedve 2018-ban elérte a 891 millió eurós (281 milliárd forint) összeget. Ebből közvetlen befektetés már 747 millió euró volt.

Az Európai Beruházási Bank vezetőinek előadásából kiderült, hogy támogatásaiknak 2013 és 2018 között mintegy 85%-a a közszférába és 15%-a a magánszférába (vagy bankokhoz, vagy közvetlenül vállalatokhoz) került.

Az állam számára nyújtott hitelek és rendelkezésre álló hitelek fő kedvezményezettjei az MVM (főleg a Paks II-höz kapcsolódó projektet miatt 100 millió eurót kapott idén), valamint a Budapest Bank (25 millió euró), amely azt „kis- és középvállalkozások támogatására fordítja”.

De kifejezetten nagy összeggel, 20 millió euróval (6,3 milliárd forint) támogatta a beruházási bankcsoport stratégiai alapja az Aimotive nevű, kifejezetten önvezető járművekhez vizuális mesterséges intelligenciát tervező magyar startup-tech céget. Az Aimotive többek között szorosan együttműködik a Robert Bosch kutatási/fejlesztési részlegével, alapítója, Kishonti László pedig ott ül Palkovics László Innovációs- és Technológiai Minisztériumának „mesterségesintelligencia-koalíciójában” is.

Nagyon komoly összeggel (200 millió euró – 63 milliárd forint) támogatja az EBB csoport a ferihegyi repülőtér nagyarányú fejlesztését is, ebből az összegből a kifutópálya világításán át új terminál megalapozásán keresztül egy „raktárvárosig” a reptér mellett szinte minden kijönne.

Hudak az Aimotivenak nyújtott finanszírozásról elmondta, „nagyon büszkék” arra az EBB-nél, hogy ilyen innovatív információs technológiai partnereik is vannak Magyarországon.

Vazil Hudak, az Európai Beruházási Bank(EBB) alelnöke. Forrás: EBB

Azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker által ősszel meghirdetett „Juncker-terv” értelmében továbbra is sok hozzájárulást fog kapni a regionális úthálózat és vasúthálózat fejlesztésére szánt JASPERS program, amelynek keretében már tavaly is 246,8 millió euró EBB-s forrás jutott (78 milliárd forint).

2017-hez képest tavalyra egy új, lényeges stratégiai célt jelölt ki finanszírozásra az EBB Magyarországon, ez pedig a magáningatlanok energiahatékonysági korszerűsítése, amelynek keretében 2018-ban már erre a célra ment el a legtöbb EBB, és Európai Beruházási Alap (EBA) pénz is.

Nincs korrupcióval kapcsolatos vizsgálat

A beszámolóval kapcsolatos sajtókérdések elsősorban azt firtatták, hogyan halad a 4-es metró EBB által is megfinanszírozott projekt ígéreteinek számonkérése: alacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetése is része volt ugyanis ennek a tervnek, de arra is rákérdeztek, hogy a magyar állam „hírhedten korrupt” jellegére való tekintettel tervbe került-e az EBB csoport ellenőrző szerveinél ezeknek a befektetéseknek a szigorúbb felülvizsgálata.

A kérdésre nem Hudak, hanem Baranyay László – a Magyar Fejlesztési Bank 2013-ban leváltott elnöke, most pedig az EBB magyarországi elnöke válaszolt: röviden azzal érvelt, hogy az EBB döntési hatásköre ezeknél a befektetéseknél rendkívül korlátozott, arról a nemzetközi kormányok küldötteiből álló Európai Tanácsban döntenek. Emellett hangsúlyozta, hogy például az MVM esetében „közvetítő jellegű” bankokon keresztül történik a finanszírozás, nem nyújtanak tehát direkt hitelt a magyar állami cégeknek.

Vazil Hudak alelnök és Baranyay László, a bank magyar igazgatósági tagjai is hangsúlyozták,

az európai ellenőrző szervek hivatalosan sem az Európai Beruházási Bank (EBB) által részben finanszírozott 4-es metró-ügy, sem pedig az MVM és a Budapest Bank stratégiai alapból származó EU-s támogatásai ügyében nem vizsgálódnak korrupció után.

Baranyay László ezután azt is kiemelte, van, amiben viszont igenis van a bankcsoport igazgatóságának döntési jogköre, hogyan kezeli az Európai Unió a klímaváltozás kérdését, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az energiakorszerűsítési programokon kívül az Európán kívüli országokban, ahol a klímaváltozás már súlyos következményekkel járt, és ahonnan a migráció is kiindul, gazdaságfejlesztési, és a népességmegtartó erőt növelő projekteket is támogatnak.

Az Európai Beruházási Csoport a 2013 óta terjedő finanszírozási ciklusban az összesen 7 milliárd eurót Magyarországnak folyósító Kohéziós Alap mellett a második legnagyobb finanszírozó, amelynek feladata hogy a privát pénzpiacokról szerzett hiteleket az EU vezető szervei fő irányvonalainak és céljainak mentén ossza szét a tagállamok között. Az elmúlt időszakot lezáró és a 2019-es finanszírozási ciklust nagyjából bevezető új irányelvek azonban már nem a gazdasági versenyképességet, hanem az energiahatékonyságot és például a Magyarországon széles körben támogatott „okos városok” programot határozták meg súlyponti célnak. Emellett Magyarország esetében továbbra is az infrastrukturális beruházások (utak, vasutak építése) és új elemként az „innovációs és technológiai” fejlesztések finanszírozása kerül most előtérbe.

Címlapkép: EBB
Olvass tovább!