A Népszava információi szerint Kásler Miklós humánerőforrás miniszter a kormány elé tárja az egészségügyi ellátást átalakító nagy csomagját. A csomag számos fejlesztést tartalmaz, de kérdéses a megalapozottsága, illetve egyelőre arról nem derültek ki részletek, hogy a miniszter megoldaná-e egyáltalán az emberhiányt az egészségügyben. Kérdéses az is, a kormány mit hagy majd jóvá az 1000-1500 milliárdos csomagból.

A Kásler-csomag főbb pontjai:

• A szuperkórházak építését is magába foglaló Egészséges Budapestért Program.
• A Semmelweis Egyetem fejlesztési terve.
• A tömegeket érintő öt nagy népbetegség kezelése. Kiemelt feladat a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedő, a gyermekgyógyászati, továbbá a pszichiátriai páciensek gyógyításával foglalkozó országos intézetek fejlesztése.
• Az alap-, valamint a sürgősségi ellátás modernizálása, valamint a prevenciós feladatokat összefogó Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program.

A Népszava szerint ez az utolsó pont a koncepció legjobban kidolgozott része. A programnak – amihez csatlakozik a légzőszervi, a metabolikus és a ritka betegségek megelőzését kezelését segítő akciók végrehajtása –  célja, hogy a mostani, átlagosan 60 helyett 63 éves korukig maradjanak egészségesek a felnőttek, csökkenjen a csecsemőhalandóság, az anyák nagy többsége szoptasson legalább hat hónapig, mérséklődjön a naponta rágyújtók aránya.

De cél az is, hogy mérséklődjön azok száma, akik azért halnak meg, mert nem kapják meg időben a megfelelő ellátást. Ugyanis – mint a Kásler-csomag is elismeri – becslések szerint 2017-ben „a legjobb időben történő beavatkozással” 24 ezer haláleset megelőzhető lett volna.

A Népszava szerint a Kásler-csomag elemei bármennyire is vonzóak, erős kétségek merülnek fel a terv megalapozottságát illetően. Egyrészt az utóbbi időben a humán tárca vezetői érdekes számokat kommunikáltak a nyilvánosság felé, például arról, hogy van elegendő számú orvos, miközben sorra zárnak be osztályok az orvoshiány miatt. De vitákat gerjesztett a miniszter várólistákkal kapcsolatos állítása is, ugyanis míg Kásler azt mondta „a legtöbbet, 126 napot a térdprotézis-műtétre kell várni, ezt követi 88 nappal a csípőprotézis-műtét”, a  Népszava szerint a „Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján szereplő adatok szerint például a gerincstabilizáló műtétre átlagosan 278 napot kell várni és az egyéb ellátásoknál is nagyságrendileg más adatok szerepelnek, mint amiről a tárca vezetői a kormányzati lapoknak tartott sajtótájékoztatójukon beszéltek.”

De kétséges az is, hogy a megfelelő bérrendezések, a hiányhelyek kitöltése, és a túlterheltség csökkentése nélkül miként javítható az ellátás színvonala, ide értve többek közt a célként megjelölt sürgősségi ellátási színvonalat is.