Visszanyerhető-e a főváros a Fidesztől?

Budapest hagyományosan baloldali bázis volt az elmúlt 30 évben, és a tavaly áprilisi választáson is 18-ból 12 választókerületben ellenzéki győzelem született. A sikerek egy része közvetlenül köthető volt a pártok közti visszalépésekhez, emellett a választók tudatos taktikai átszavazása is kellett egy-egy szorosabb körzetben a győzelemhez.

A megyei jogú városok esetéhez hasonlóan, érdemes megvizsgálni, hogy mi történt 2006 októberében Budapesten. A közel 20 éve egyeduralkodó MSZP-SZDSZ-es vezetés nyolc kerületben is elvesztette a polgármesteri versenyt és a kerületi közgyűlési többségét is, és a főpolgármesteri versenyben is alig 1,5%-kal (13 ezer szavazattal) tudott Demszky Gábor győzni Tarlós Istvánnal szemben. 2006-ban még listás rendszerben választották a közgyűlés tagjait (hasonlóan a megyei közgyűlésekhez), és ekkor fordult elő először, hogy a 66 tagú közgyűlésben nem volt egyértelmű többsége az MSZP-SZDSZ koalíciónak (33-33 mandátumot kapott a MSZP-SZDSZ és a FIDESZ-KDNP is).

2010-ben aztán a kétharmados úthenger a teljes fővárost maga alá gyűrte, csupán négy kerületben tudott győzni ellenzéki jelölt, majd ez a szám hatra változott 2014-ben. Tehát jelenleg 23-ból 17 kerületet vezet fideszes polgármester immár legalább 8 éve.

2006-os Fidesz-KDNP polgármesteri győzelmek

Kerületek

2018-as Fidesz-KDNP listás eredménye

Kerület erősorrendje

I. kerület 42,8% 1.
XII. kerület 42,2% 2.
V. kerület 42,1% 3.
XVI. kerület 41,4% 4.
XXII. kerület 41,1% 5.
II. kerület 40,8% 6.
XVII. kerület 40,2% 7.
III. kerület 36,9% 20.

Fontos látni, hogy a Fidesz 2006-os bázisa nagy átfedést mutat a mostani erős körzeteivel, az egyetlen kivételt Óbuda (III. kerület) jelenti. Ebből az összehasonlításból is jól látszik egyébként, hogy mennyire erős a szavazók lojalitása a Fidesz felé, hiszen 12 év alatt alig változott az erősebb körzeteik listája.

A két fő kérdés, tehát az, hogy:

  • Mely kerületekben van esélye az ellenzéknek győznie?
  • Milyen esélyekkel indul egy ellenzéki jelölt a főpolgármesteri versenyben az immár 8 éve regnáló Tarlós Istvánnal szemben?

A Fidesz 2018-as eredményei

A legegyszerűbb, ha először az áprilisi választások eredményeit nézzük meg, hogy ott miként szerepelt a Fidesz egy-egy helyen. A Fidesz a 18-ból két választókerületben (Budapest 2-es és 13-as, amelyek a II. és XII. kerületet, illetve Rákosfalvát és a XVI. kerületet jelentik) 2% alatti előnnyel győzött, míg további négy körzetben 4-8%-os előnyük volt.

A győztes körzetek kerületi bontásban egyébként megegyeznek a Fidesz erősebb kerületeivel (kivéve az I. és V. kerületet, ahol az ellenzéki összefogás hatására az LMP győzedelmeskedett).

Ha ugyanezt a 18 választókerületet a 23 budapesti kerületekre bontva rangsoroljuk, szintén látható, hogy a Fidesz 23-ból 10 kerületben 40% fölötti egyéni eredményt ért el. Ebben a 10 erősebb körzetben két helyen is az LMP-s Csárdi Antal győzött az ellenzéki összefogásnak köszönhetően, míg két helyen a választókerületek több kerületen haladnak át, így nem egyértelmű, hogy nyert volna-e a Fidesz jelöltje az adott budapesti kerületben.

Tehát ha az áprilisi választás lett volna az önkormányzati választás, akkor a Fidesz 6 budapesti kerületben győzött volna: a II., X., XII., XVI., XVII. és XXII. kerületekben.

Az átszavazás hatásai ellenzéki oldalon

Ezt követően nézzük meg, hogyan szerepelt az ellenzék, és milyen arányban szavaztak a választók az esélyes ellenzéki jelöltre. Az látszik, hogy átlagosan 7-8 ezer extra szavazatot szerzett az ellenzék az átszavazással és visszalépésekkel.

Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy megnézzük, mennyivel kapott több egyéni szavazatatot az esélyes jelölt a pártja listás eredményéhez képest. Az LMP és az Együtt esetében ez kiugróan magas szám lett, hiszen mindkét párt kevesebb listás szavazatot kapott.

A 18-ból 15 helyen esélyeként induló az MSZP-DK jelölteknél jól látszik, hogy egyes kerületekben egy erősebb jelölt (pl. Szabó Tímea a Budapest 10-es körzetben) több átszavazót vonzott, míg egy kevésbé integratív jelölt, Ara-Kovács Attila (Budapest 6-ban), jóval kevesebbet.

Így is elmondható azonban, hogy nagyjából 7-8 ezer átszavazó a választókerületek többségében elég volt a győzelemhez.

A pártok részéről különböző mértékben szavaztak át az esélyes jelöltre. A Jobbik esetében ez az arány 27% volt (amely így közel 35000 extra szavazatott adott az esélyes ellenzéki jelölt számára), míg az LMP, Momentum, és MKKP szavazók is 37, 45, és 66%-a is inkább az esélyes jelöltet támogatta.

Ez a három párt újabb közel 90 ezer extra voksot adott az esélyes számára, így az MSZP-DK közös jelöltek összesen 34%-kal több egyéni szavazatot kaptak. A fenti választókerületi bontásban látszik, hogy mind a Jobbik, mind más pártok szavazóinál más és más arányban támogatták az esélyesebb jelöltet (például a Jobbik szavazók esetében 4% és 44% között volt az átszavazók aránya). Ezek a számok később fontosak lesznek a főpolgármesteri verseny szempontjából.

MSZP-DK az LMP-Momentummal szemben

Érdekes lehet még a budapesti kerületek szempontjából, hogy melyik ellenzéki párt hol esélyes a Fidesszel szemben.

Mivel a Jobbik hagyományosan nem számít kihívónak a fővárosban (bár a XXIII. kerületben 20% fölött kapott a párt), ezért az MSZP-DK és LMP-Momentum szavazóinak arányát érdemes kerületenként összehasonlítani.

Az LMP és a Momentum szavazói között több hasonlóság is van (mindkét párt szavazói fiatalabbak, és inkább a budai és belvárosi kerületekben élnek), míg az MSZP-DK közös jelölteket is állított. Ha a 2-2 párt listás eredményeit összehasonlítjuk, látszik, hogy a két budai kerületben és a belvárosban (az I., V., és XII. kerületben) az LMP és Momentum ereje vetekszik MSZP és DK-s listás szavazatarányával, illetve több pesti kerületben is (a VI., VII., és IX. kerületben) 20%-ot értek el az LMP és a Momentum listái. Így tehát várható, hogy a pártok közti megállapodásban ezekben a kerületekben nagyobb eséllyel indul majd LMP vagy Momentum jelölt.

Esélyek a főpolgármesteri címre

A kerületi polgármesteri győzelmek mellett egy másik nagy csatát is meg kell nyernie az ellenzéknek, és ez a főpolgármesteri szék megszerzése lenne. Az elmúlt három választáson 290 és 362 ezer közötti szavazatot kapott a győztes jelölt, így várható, hogy ezúttal is legalább 300-320 ezer szavazatot biztosan kell szereznie egy ellenzéki jelöltnek, ha győzni akar.

Ha megnézzük a budapesti pártlistás eredményeket, gondolhatnánk, hogy ezúttal is biztosan Tarlós István nyer majd, hiszen a Fidesz az MSZP-DK listás eredményét 113 ezer szavazattal felülmúlta. Azonban a főpolgármesteri választás is egy egyéni választásra hasonlít (hiszen csak egy győztes lehet), így érdemes figyelembe venni, hogy egyéniben az átszavazásoknak köszönhetően mit ért el az ellenzék Budapesten.

Először is, a Fidesz kapott 3400 extra egyéni szavazatot az átszavazás következtében, ezzel 381 ezerre növelve szavazóik számát (közel 1 millióan szavaztak Budapesten, így ez 38,5%-os eredménynek felel meg), míg az ellenzék 423, 428 vagy 436 ezer hasznos szavazatot szerzett egyéniben.

A hasznos szavazatokat többféleképpen is lehet számolni, ezért van három különböző érték. Mint azt a korábbi átszavazási mátrix is mutatta, ha az összes választó ugyanúgy szavazna saját pártja jelöltjére vagy az esélyesebb közös jelöltre, ahogy azt a kerületében induló egyéni jelöltre tette, akkor a főpolgármesteri versenyt néhány tízezer szavazattal az ellenzék nyerné meg. A három verzióból a legszorosabb (423 ezer szavazat az ellenzéki jelöltre vs. 381 ezer szavazat Tarlós Istvánra) versenyt vizsgáljuk, az alábbi szavazatszámokat érnék el az egyes pártok jelöltjei:

Összefoglalás

Összességében tehát a következő látszik a 2018-as országgyűlési adatokból:

A Fidesz elvileg mind a 23 budapesti kerületben verhető, de reálisan 15-16 kerület megnyerése lehet az ellenzék célja (ezzel már biztosítva lenne a közgyűlési többség is).

Ennek eléréshez arra van szükség, hogy a legtöbb kerületben legyen egy közös ellenzéki jelölt, hogy a szavazatok kevésbé aprózódjanak el. A főpolgármesteri választáson hasonló stratégia kell, bár látható, hogy a szavazók bő egyharmada áprilisban is az esélyes jelöltekre szavazott, így elképzelhető, hogy egy közepesen erős ellenzéki jelölt indítása elég lehet ahhoz, hogy szoros versenyben ugyan, de ellenzéki vezetője legyen újra Budapestnek.

Sanyó Ádám a taktikaiszavazas.hu szerkesztője, civil aktivista. Facebook-oldalán elérhetőek további választási elemzései is.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
Olvass tovább!