Nyugat-Virginiában kedden hirdettek az egész államra kiterjedő sztrájkot a közoktatásban dolgozó pedagógusok, miután a helyi kormányzat több, az oktatásra kiterjedő piacbarát- és megszorító intézkedést hozott volna meg. A tanárok egy évvel azt követően döntöttek ismét a munkabeszüntetés mellett, hogy sikeres sztrájkot folytattak az alacsony bérek és a magas egészségügyi ellátás költségei ellen.

A republikánusok által benyújtott törvénycsomag, amely megmozgatta az államban oktató pedagógusokat, leglényegesebb eleme az volt, hogy lehetővé tette volna olyan iskoláknak a működését, amelyek magánkézben vannak, de állami támogatásból működnek. Ehhez egy ösztöndíjrendszert is bevezettek volna, amely a rászoruló családoknak adott volna pénzt arra, hogy a gyermekeiket fizetős iskolába küldjék.

Emellett pedig szigorítottak volna a sztrájktörvényen is: pénzbüntetést kapott volna az, aki a tiltakozás ezen formáját választja Nyugat-Virginiában. A döntéshozók úgy próbálták kompenzálni a piacbarát és megszorító intézkedéseket, hogy öt százalékos béremelést ígértek a pedagógusoknak a törvénytervezet keretén belül.

A tanárok azonban nem kértek ebből az ajánlatból. Az érdekképviseleti szervezetek egyik vezetője az amerikai Jacobin magazinnak elmondta, hogy az intézkedések nem szolgálják sem a diákok, sem az alkalmazottak érdekeit. „Hogyan segítené a gyermekeinket az, ha hivatalos minősítéssel nem rendelkező tanárok taníthatnának [a magánkézben lévő intézményekben]? Hogyan segítené az iskoláinkat az, ha közpénzt adunk magánkézbe? Sajnos a politikusok a felső egy százalékra hallgatnak, és nem ránk” – mondta.

A törvényjavaslatra válaszul az állam mind az 55 megyéjében leálltak kedden az iskolák. A három nagy tanárszakszervezettel az élen a pedagógusok több százas létszámban vonultak be a kormányzati épületbe, és követelték az iskolák privatizációjáról szóló tervek visszavonását.

A tanárok egységes kiállása pedig itt is kifizetődni látszik: a republikánus többségű képviselői ház még aznap 53-45 arányban „bizonytalan időre” elhalasztotta a törvénytervezetről való szavazást. Ez pedig szinte biztosan azt jelenti, hogy győztek a nyugat-virginiai tanárok, és gátat szabtak a privatizációs tervek megvalósításának, valamint a további, oktatást érintő megszorító intézkedéseknek.

Bár technikailag még lehetséges, hogy újra napirendre tűzzék a tövénytervezetet – ha képviselők adott időn belül megváltoztatják a szavazatukat –, már többen is jelezték, hogy ezt nem fogják megtenni, és a történtek valóban azt jelentik, hogy elkaszálták a tervezetet. Mindenesetre a tanárok elmondták, hogy továbbra is készültségben vannak, és készek folytatni a sztrájkot addig, amíg hivatalossá nem válik, hogy egyik képviselő sem változtatta meg a szavazatát, és nem valósul meg a törvényjavaslat.

A pedagógusok helyi sztrájkja az USA-ban egy országos tiltakozáshullámba kapcsolódott be: csütörtöktől az oakland-i tanárok kezdhetnek sztrájkba, korábban pedig mi is beszámoltunk róla, hogy a los angeles-i pedagógusok egy hétre megbénították a várost, és elérték, hogy

• több pénz kerüljön az oktatásba,
• kisebb osztálylétszámok legyenek,
• teljes állású nővért és könyvtárost fogadjanak minden iskolába,
• felére csökkentsék az év során írandó számonkérések számát,
• felülvizsgálják a magánkézben lévő, de állami forrásokat kapó iskolák privilégiumait,
• és hat százalékkal emeljék a tanárok fizetését.

(Jacobin / Eric Blanc)