Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Külföldi magyar professzorok írnak arról, hogyan kellene finanszírozni a kutatást

A kutatók által „Palkovics-tervnek” aposztrofált, igen zavaros minisztériumi háttéranyag alapján átlagosan a jelenlegi összeg 80 százalékára csökkentenék a humán- és társadalomtudományi, akadémiai kutatóintézetek számára elérhető normatívát, és az Európai Unióban eddig egyedülálló módon – pályázati útra utalná át a Magyar Tudományos Akadémia összes kutatásának teljes alapfinanszírozását, teljes bizonytalanságot állandósítva ezzel a mindennapi munkában.

Ebben az eddig alapvetően működési- és bérköltségekre az akadémiai törvény szerint megítélt összegre innentől külön pályázni kell a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKIH) az akadémiai kutatóintézeteknek, ráadásul ezeknek akadémián kívüli kutatóintézetek, egyetemek is pályázhatnak.

Ezzel nemcsak az MTA (és a vele szolidaritást vállaló rengeteg intézmény) nem ért egyet, most például Amerikában és Nyugat-Európában dolgozó egyetemi professzorok írtak levelet Lovász Lászlónak, az MTA elnökének arról, hogyan szokás finanszírozni a tudományos kutatásokat a nyugati országokban. A kutatók azt remélik, az általuk megosztott gondolatokkal segíteni tudnak abban, hogy a „párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve.”

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket odahaza. Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva.”

– írják.

A kutatók legfontosabb állításai a következők:

  • Az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve:

A kutatók azt írják, az általuk ismert nyugati országokban az alkalmazott kutatás állami támogatása világosan elkülönül az alapkutatásétól. Ezt jól mutatja például az is, hogy amikor az amerikai kormány eldöntötte nyolc alkalmazáscélú Energia Innovációs Program beindítását 2010-től, akkor ahhoz nem az USA National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, melynek célja a tudomány haladásának támogatása) alapkutatási keretéből vett el pénzt, hanem 280 millió dolláros új forrást bocsátott rendelkezésre.

  •  Az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja:

A fejlett országokban a benyújtott kutatási pályázatoknál alacsony a nyerési esély, mindössze 10-20%-uk kap támogatást.

Egy ennyire bizonytalan pénzforrásra nem lehet kutatók és kutatócsoportok fenntartását alapozni.

Ezért az alapkutatás működtetési költségei külön forrásokból vannak garantálva, hogy a kutatócsoportok egzisztenciája ne függjön a pályázatok kiszámíthatatlan sikerétől.

– írják.

  •  Az alapkutatás döntéshozói a jelentősebb nyugati országokban a tudósok:

A nyugati példák azt mutatják, bár a kormány preferenciái képviselve vannak a tudományos intézményekben, a tudománytámogatás tényleges döntéseit a szakértő tudósok hozzák meg.

A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra.

Azonban e kereteken belül már nem az állam, hanem kutatói tanácsok és programmenedzserek döntenek arról, hogy az alapkutatásban melyik kutató, kutatócsoport és projekt kapjon támogatást.

– írják.

  • Az innovációs kutatások bevételei a működési költségeknek csak nagyjából 1%-át képesek fedezni:

Fel lehet vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok alapkutató intézményei is csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni.

Emiatt Nyugaton nem is teszik a kutatócsoportok működését vagy struktúráját függővé az innovációs tevékenységüktől és szabadalmaik számától.

Címlapkép: Mérce fotó
Olvass tovább!