Egyre növekszik Magyarország gazdaságának kiszolgálatottsága a külföldi, és főleg nyugat-európai, multinacionális cégek felé. Ez derül ki abból a gyorselemzésből, amelyet a G7 az Eurostat legfrissebb adatai alapján készített.

Ezek arra világítanak rá, hogy az Európai Unión belül az adóparadicsom Írországon kívül Magyarországon a legnagyobb a multinacionális cégek székhelyeinek, jelenlétének aránya. Ez az ország bruttó nemzeti össztermékében (GDP) is markánsan látszik:

Ennek 2015-ben (ami az utolsó kitöltött adatsor a rovatban) 52,46 százalékos volt az arány amelyet a GDP-ből a külföldi tulajdonú, főleg multinacionális vállalatok állítottak elő.

Ha ezt az adatot kontextusba próbáljuk helyezni, érzékletes, hogy a listán minket csak, a például sokáig teljesen adómentes európai Apple központnak is otthont adó írek előznek minket meg (ott a külföldi cégek GDP-részesedése akkor 59% volt), de olyan nyugati adóparadicsomok, mint Luxemburg, vagy az Ikea központjának helyt adó Hollandia már elmaradnak mögöttünk.

A visegrádi országok és Románia ugyan 2015-ben 41-45%-os arányukkal ugyancsak kiemelkedőek voltak, de meg sem közelítették a magyar GDP arányt.

A G7 cikke kiemelte, hogy a külföldi cégek irtózatos növekedése az elmúlt években főleg azért jelenthet gondot a magyar gazdaságnak, mert ezzel párhuzamosan a hazai kis- és középvállalkozások folyamatosan szakadtak le tőlük, és lassan, de biztosan kiszorulnak a növekedés tényezői közül.

Ez pedig már rövid- és középtávon is óriási probléma. Hiszen, a már ismert adatok szerint 2010 és 2015 között a magyar gazdaság igen impresszív módon, 26%-kal növekedett. Ha azonban ebből csak a magyar tulajdonú cégek által generált növekedést nézzük, akkor az arány már csak 18%, ha pedig csa ka külföldi cégek növekedését, az 34%.

A fő kihívás a jelenséggel kapcsolatban az, hogy – miközben méretük és az általuk könnyebben elérhető, legkorszerűbb technikák használatánál fogva – a multik eleve óriási versenyelőnyből indulnak a magyar magánszférával szemben, a kormány célzott támogatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel szinte kizárólag őket támogatja.

2010 és 2018 között az Orbán-kormányok összesen 346 milliárd forint állami támogatást biztosítottak a külföldi tőke hazai cégeinek, ehhez jön még alsó hangon is több száz milliárd forint adókedvezmény és a fejlesztések is. A kkv-k támogatása emellett valóban eltörpül.

A gazdasági portál korábban már kiszámította, hogy a Magyarországon jelenlévő 30 legnagyobb multinacionális cég csak az általában igen gyakori, transzferárazási gyakorlatával minden különösebb kedvezmény nélkül is évente 48 milliárd forintnyi adót takaríthat meg. Ha viszont egy cégnek csak magyarországi jelenléte van, ezt a módszert sem veheti igénybe, ezzel további versenyhátrányba taszítva magát.

A külföldi működőtőke szerepe Magyarországon továbbra is jelentős. Az OECD 2017-es jelentése szerint 2014-ben a magánszektorban lévő munkahelyek 25%-át ez hozta létre, és a mgánszektor hozzáadott értékének 53%-áért votl felelős. Az Eurostat mostani számai alapján ez az arány azóta csak növekedett.