Több mint 1 milliárd forintot vonna el a kormány a Magyar Tudományos Akadémia humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteitől a Palkovics László Innovációs- és Technológiai Minisztériuma által felügyelt Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal (NKIH) belső előirányzata szerint. Erről, és az általuk januárban megismert kormányzati terveknek a magyar tudomány és kultúra létét veszélyeztető javaslatairól fogalmazták meg észrevételeiket az MTA kutatóiból és kutatóhálózat alkalmazottaiból álló Dolgozók Fóruma képviselői.
Az általuk „Palkovics-tervnek” aposztrofált, igen zavaros minisztériumi háttéranyag alapján átlagosan a jelenlegi összeg 80 százalékára csökkentenék a humán- és társadalomtudományi, akadémiai kutatóintézetek számára elérhető normatívát, és az Európai Unióban eddig egyedülálló módon – pályázati útra utalná át az MTA összes kutatásának teljes alapfinanszírozását, teljes bizonytalanságot állandósítva ezzel a mindennapi munkában.
Ebben az eddig alapvetően működési- és bérköltségekre az akadémiai törvény szerint megítélt összegre innentől külön pályázni kell az NKIH-nál az akadémiai kutatóintézeteknek, ráadásul ezeknek akadémián kívüli kutatóintézetek, egyetemek is pályázhatnak.
A pályázati finanszírozási rendszer tervei alapján az elérhető összeg a Bölcsészettudományi Kutatóközpontnál több mint 1 milliárd forinttal csökkenne, ráadásul még az sem lesz biztosított, hogy a teljes összeget is el tudnák nyerni.
Ezen felül a tervezet szerint a kutatóintézeti igazgatóknak rangsorolniuk kellene a különböző kutatócsoportokat abból a szempontból, hogy kinek jusson az új, csökkentett pályázati pénzből. Ezzel gyakorlatilag az igazgatókat a saját kutatócsoportjaik, témacsoportjaik halálra ítélésére kötelezi.
A helyzetet súlyosbítja, hogy ugyan arról már értesültek a kutatók és dolgozók, hogy csak január 31-én készült el ez a kiírás, de már február 28-ig be is kell nyújtani a pályázatokat, az erre a célra a „Palkovics-terv” értelmében felállítandó miniszteri tudományos tanácsadói testületnek azonban még nyoma sincsen, így nemcsak azt nem tudják az MTA kutatóhálózatában, hogy kihez kéne pályázni, de az sem világos, hogy ha az MTA-kutatóknak is pályázniuk kell, pontosan ki fogja a pályázatokat elbírálni.
A pályázatok módja az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint lehetetlen, és precedens nélküli. Az előirányzott módszer szerint 4-5000 leütéses, rendkívül elnagyolt, egyszeri szöveggel kell százmilliós összegekre pályázni. A szövegnek „4-5 éves vízióról” kellene szólnia, ugyanakkor az az alapján megítélt összeg december 31-i elszámolási határú.
Ezzel számos akadémiai dolgozó állása, és a magyar tudományos élet alapvető működését biztosító kutatások kerültek veszélybe.
Az MTA dolgozóinak fóruma a Tudományos és Innovációs dolgozók Szakszervezetén keresztül, az MTA vezetését követően ismerhette meg az új, általuk csak Palkovics-tervnek nevezett háttéranyagot, amely megítélésük szerint az eddigi formájában megszünteti a Magyar Tudományos Akadémia kutatói tevékenységét.
Az egyik kutatóintézet munkatársa érzékletesen mutatta be az új rendszer következményeit az egyes tudományterületeken, hiszen ha nincs alapfinanszírozás, akkor
- megszűnhet a magyar agykutatás, a kutatók elvándorlása miatt;
- válságba kerülhet a magyar zenei hagyomány kutatása, és a Bartók-Kodály zenei archívum költségvetése már blokkolásra is került;
- magyar vízgazdálkodási tanácsadás megszűnése;
- vácrátóti arborétum bezárása;
- 20. századi magyar irodalomtörténeti kutatás megszűnése, a Magyar Nyelv Nagyszótárának munkálatai huzamosabban is leállhatnak;
- a Magyar Szent Korona-kutatásának leállása;
- Balaton élővilágának szisztematikus kutatásának megszűnése;
- a magyar néphagyomány, népzenét gyűjtő MTA kutatóközpontok támogatásának megszűnése;
- válságba kerülhet a csillagászati megfigyelőhálózat;
- és az eddig kiemelkedően sikeres növénynemesítési kutatás is.
Összességében, az Akadémiai Dolgozók Fóruma az általa megismert tervek alapján kijelentette,
a tervezet szembemegy az akadémiai törvénnyel, a 2018-ban a jelenlegi, kétharmados parlamenti többség által megszavazott költségvetéssel és az Alaptörvénnyel is. Ezzel kapcsolatban megemlítették, hogy ők, és az MTA Jogi Osztálya is fontolgatja a törvényes jogi fórumokhoz fordulást.
A január elejétől érvényben lévő minisztériumi rendelkezés, amelynek keretében Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter felfüggesztette az állami normatíva MTA részére történő folyósítását a dolgozók és intézményvezetők szerint máris rettenetesen súlyosan érintette az MTA munkatársainak helyzetét és az intézmények működését.
Az intézetek helyzetére jellemző hogy van olyan hely, ahol igazgatói utasítás nélkül már a villanyt sem lehet felkapcsolni, a kutatómunka teljesen leállt, a vidékről bejáró munkatársak pedig nem kapják meg utazási támogatásukat sem.
A helyzetre való tekintettel a Fórum képviselői azt is kiemelték, hogy a kormányzati tervek másik nagyon fontos eleme a társadalomtudományi és természettudományi kutatóközpontok „egymásnak ugrasztása” lenne, amennyiben az új rendszerben odaítélendő forrásokért szabályosan versenyezni kellene.
Másrészt a természettudományos kutatók kihangsúlyozták, hogy a terv irányvonalai szerint „ők lehetnek a következők”, akiktől elvonás történhet, pl. a biológiai kutatásokat folytató Bay Zoltán Intézetbe a kutatócsoportok kiszervezésével.
Az MTA dolgozóinak képviselői hangsúlyozták, elutasítják a kutatóintézeti vezetők felé irányuló kormányzati nyomásgyakorlást és megosztási kísérleteket, felszólították Palkovicsot és hangsúlyozták, az MTA kutatóhálózatán belül
teljes az egység a decemberi, rendkívüli MTA közgyűlés döntése és Lovász László elnök mellett, és annak értelmében elutasítják a bevezetendő új pályázati rendszert.
A tudományos intézményhálózatok normatív alaptámogatása az EU-ban kizárólagos, általános gyakorlat, kivétel nélkül minden nagyobb, nyugati ország biztosítja az alapfinanszírozást saját tudományos rendszerének. Egyetlen példa van csupán az alapfinanszírozás megvonására, és egy tudományos akadémia kutatóhálózatának szétdarabolására, ez pedig Oroszország.
Így tehát az új, „Palkovics-terv” alapján bevezetett, magyar rendszernek sem az emlegetett „Max Planck-mintához,” sem pedig a Palkovics háttéranyagaiban felhozott „holland vagy izraeli mintákhoz” nem lenne köze az MTA dolgozói fóruma szerint, ezzel szemben precedensértékű lenne az EU-n belül az orosz gyakorlat bevezetésére.
Maga Palkovics László miniszter a Hír Televízióban tegnap adott interjújában alaptalannak nevezte az MTA aggodalmait, és szerinte finanszírozási gondok sem léptek fel. Hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint csak olyan területeken támogatnak kutatásokat, amelyek „növelik a versenyképességet.”
Vele szemben az MTA dolgozói fórumának résztvevői hangsúlyozták, álláspontjuk szerint „még Széchenyi István eredeti elképzeléseivel is szembemegy” az az elképzelés, hogy az MTA-nak nem lesz alapfinanszírozása, és figyelmeztettek:
