Jogsértés alapos gyanújára hivatkozva vizsgálatot indít a Veszprém, Tolna és Csongrád megyei kormányhivatal azon önkormányzati határozatok ellen, amelyek megtiltják a rabszolgatörvény önkormányzati tulajdonú cégeken belüli alkalmazását – írja a hvg.hu.

Az évi 400 óra túlmunka elrendelését lehetővé tévő, illetve a túlórapénzek kifizetésének keretét 3 évre bővítő törvénymódosítás december közepi elfogadása óta több, főként ellenzéki többségű önkormányzat is elfogadott olyan határozatot, amely tiltja a rabszolgatörvény alkalmazását az települési tulajdonban lévő vállalatokban. A sort Szeged nyitotta meg, de Ajka és Dombóvár is hasonló döntést hozott, most e három városi határozat ügyében indítottak eljárást a kormányhivatalok.

Hasonló határozatot fogadtak el Szombathelyen, Salgótarjánban, illetve a főváros XV. kerületében és Zuglóban is. Miskolcon, Győrött, Újpesten és a fővárosi közgyűlésben azonban leszavazták az ellenzéki képviselők kezdeményezéseit. Tarlós István főpolgármester a fővárosi közgyűlés múltheti ülésén egy jogi szakvéleményt mutatott be, amely azt állította, egy ilyen határozat sértené a Munka törvénykönyvét, illetve az érintett vállalatok munkáltatói jogait.

A hvg.hu most azt írja, az általuk megkérdezett munkajogász szerint igaza lehet a főpolgármester által hivatkozott jelentésnek.

A Mércének nyilatkozó munkajogászok szerint sem egyértelmű a helyzet.

Dr. Balczer Balázs jogtanácsos szerint a polgári törvénykönyv értelmében a települési képviselő-testületek hozzák a kizárólagos tulajdonukban álló gazdasági társaságok üzleti és személyi döntéseit, ugyanakkor a Munka törvénykönyve (Mt.) tiltja a munkáltató és a munkavállaló viszonyába való beleszólást. De minden nagyban függ attól is, hogy konkrétan milyen előírásokat tartalmaz egy-egy gazdasági társaság alapító okirata. Sőt az sem biztos, hogy a kérdéses önkormányzati határozatok beletartoznak-e abba a körbe, amelyet az Mt. munkaviszonyba való beavatkozásként tilt.

A csongrádi kormányhivatal vizsgálatára reagált Mózes Ervin, Szeged város címzetes főjegyzője is, aki úgy véli: nem jogsértő a szegedi közgyűlés rabszolgatörvény elleni határozata. A Szeged.hu azt írja:

Mózes Ervin szerint a városi közgyűlésnek – amely a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok taggyűlése – jogában áll utasítani a cégvezetőket, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során a naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidőt ne lépjék túl „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne alkalmazzanak. A címzetes főjegyző hangsúlyozta, a munkavállalónak nincs alanyi joga 400 órát dolgozni.