Hétfőn délután 4 óra körül (anyaországi idő szerint tehát 3 órakor) a rektori hivatalban történő, a magyar nyelvű oktatás jövőjéről szóló megbeszéléssel egyidőben több száz magyar orvostanhallgató könyvekkel, orvosi maszkkal, köpenyben fejezte ki a magyar orvosi kar létrehozása iránti támogatását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A demonstrációra a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség felhívása után került sor, és a felhívásra diákok tömege vonult a kérésnek megfelelően a folyosóra tiltakozni.
Ady Endre halálának tegnapi, 100 éves évfordulója kapcsán a Diákszövetség Facebook-oldala azt is megjegyezte,
Olyan lehetőség ez, amelyre 8 éve várunk, ezért kötelességünk megragadni, hiszen minket is megillet!
Leonard Azamfirei rektor és az egyetem magyar oktatói évek óta először, ma tárgyalhatnak komolyan arról, hogy az erdélyi magyar diákok végre anyanyelvükön hallgathassák az egyetemen a tárgyakat, így is készülhessenek fel azokra.
Azamfirei rektorral a Maros megyei tanács képviselői, és a Marosvásárhelyi Rádió meg nem erősített információi szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is tárgyal.
A székelyföldi Marosvásárhely nagyjából 30 éve került ismét a magyar-román nemzetiségi jogok történetének gyújtópontjába, akkor szomorú apropóból. 1990-ben ugyanis a „fekete március” eseményei miatt.
1989. december 22-én Nicolae Ceaşescu román diktátor hatalmának forradalmi úton való megdöntését együtt ünnepelték Erdély szerte románok és magyarok – három hónappal később, márciusban, mégis szinte pogrom zajlott le Marosvásárhelyen a magyarok ellen – a 20.-i eseményeknek 5 halálos áldozata volt. A verekedéshez, és az előtte lévő napokon történt incidensekhez a hatalmát átmentő új/régi román elit magyarellenes provokációja vezetett.
Az eseményekben fontos szerepet játszottak a maros megyei magyar romák is. Puczi Béla egyike volt azoknak a magyar romáknak, akik 1990. március 20-án Marosvásárhelyen a magyarok segítségére siettek, amikor a városban a románok és magyarok egymásnak estek: „ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”
Az incidens nem maradt súlyos nyomok nélkül: a korábban 80%-kos magyar többségű Maorsvásárhely a 2011-es népszámlálás szerint már felében magyar és felében román lakosságú, hiszen az atrocitások nyomán a várost a magyarok közül sokan elhagyták.
Az események hátteréről a Slejm 2017 végén készített műsora számolt be részletesen:
