Évente 11 millió korai elhalálozást lehetne megakadályozni egy új étrenddel, amelyet londoni és harvardi kutatók állítottak össze. Az EAT-Lancet Commission az étkezéssel foglalkozó, 30 vezető tudóst magába foglaló nemzetközi szervezet ezt az étrendet javasolja a Föld minden lakója számára. Ajánlásaikat most az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak is benyújtják.

Az étlap szerint sok száraz és olajos magvat és zöldséget, rendkívül kevés húst, tojást és tejterméket fogyasztva áll össze az ember ideális étrendje, méghozzá olyanformán, hogy

ha mindenki azt követné, azzal 10 milliárd ember fenntartható élelmezése is megoldottá válna, nem kellene mezőgazdasági célból több földet lefoglalni, meg tudnánk őrizni tiszta vízforrásainkat, le tudnánk lassítani az állatfajok kihalását és minimalizálnánk a klímaváltozás hatásait.

Az ideális napi bevitel tehát a dietáris szakértők szerint így nézne ki a fenntartható menüvel:

• Mogyorófélék: 50 gramm naponta
• Bab, csicseriborsó, lencse, szemes zöldségek: 75 gramm naponta
• Hal: 28 gramm naponta
• Tojás: 13 gramm (egy negyed tojás) naponta, kicsivel több, mint egy tojás egy héten
• Hús: 14 gramm vöröshús illetve 29 gramm csirekhús egy nap
• Szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabona, pl. kenyér, és rizs: 232 gramm egy nap, rostokban dús zöldségekből (pl. répa, cékla) 50 gramm naponta
• Zöldségfélék: napi 300 gramm és gyümölcsfélék: napi 200 gramm

Az étrendbe még belefér 31 grammnyi cukor és 50 gramm olajféle (pl. olívaolaj) is.

Az összeállításból feltűnő, hogy a rendkívül kevés húsféle és tojás mellett is fontos a mogyorófélék és a gabona fogyasztása, ennél is lényegesebb azonban a zöldségfélék szerepe az étrendben.

Az viszont már köztudott, hogy mind szénhidrátokból, mind cukorból mind pedig marhahúsból a most megállapított, ideális mértéknél jóval többet visznek be az emberek nyugaton, mint amennyi feltétlenül ajánlott lenne, ezzel pedig az előállítás során súlyos terheket raknak a környezetre is, a nagyüzemi marhatenyésztés például a felgyorsuló klímakatasztrófa egyik legfontosabb előidézője.

Ugyanakkor ismert, hogy a világ szegényebb részén, Ázsia és Afrika egyes vidékein a legtöbb ember továbbra is csak napi egyszeri étkezéshez jut hozzá, étrendje pedig rendkívül kiegyensúlyozatlan, és szegényes.

A most összeállított menü egyszerre kezelné az egészséges étkezés, és a környezet megmentésének elősegítését, valamint a vagyoni egyenlőtlenségek táplálkozásban való visszatükröződését is enyhítené.

Walter Willet, az étrenden dolgozó egyik harvardi professzor kiemelte, első látásra nem tűnik ez a fajta diéta túl változatosnak, azonban ő már a kutatási eredmények előtt is nagyjából így étkezett, és arra jött rá:

„Ebben valójában rengeteg változatosság rejlik. Ezerféle módon lehetséges ezekből a hozzávalókból ételt készíteni, nem kemény megvonó diétázást javasolunk itt, olyan egészséges étrendet, ami egyszerre rugalmas, és élvezhető is.”

Ráadásul a föld egyes tájaitól kultúráitól függően mindenkinek vissza kellene szorítania legalább egy ételfajtát a kiegyensúlyozott diétához: Kelet-Ázsiának például jóval kevesebb halat kellene ennie, Afrikában a rostban gazdag zöldségeket kellene visszaszorítani, Európa és Észak-Amerika viszont drasztikusan vissza kell, hogy szorítsa vöröshús-fogyasztását. Ez a helyzet olyannyira rossz, hogy a kutatók a húsra kivetett jóval magasabb ÁFA gondolatával is foglalkoznak, mint célravezető javaslattal.

Walter Willet azt is kiemelte, ha csupán az üvegházhatás előidéző gázok mértékét akarták volna a diétával csökkenteni, akkor hús- és tojásmentes, vegán étrendet javasolnának.

„Azonban nem ez volt az egyetlen szempont, az étrendnek egészségesnek is kellett lennie.”

Ezt pedig a vegán étkezés már nem biztosítja szerintük olyan mértékben, mint a fenti diéta.

(BBC News)