Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A legszegényebb magyarok Európa legszegényebbjei közé is tartoznak

Már korábban beszámoltunk róla, hogy a 2017-es béremelkedés ellenére az Eurostat adatai alapján nem tudtak felzárkózni a magyar bérek az európai rangsorban, sőt még romlott is a pozíciónk. A legszegényebb magyarok most már a legszegényebb európaiak is, ugyanis még azok az európai országok is jobban teljesítettek nálunk, akik a magyarokhoz hasonló béreket kínálnak és egyébként az európai jövedelemeloszlás alsó ötödébe tartoznak.

A G7-en részletes összehasonlító elemzés olvasható, amelyben Magyarország és más országok az Európai Unión belüli jövedelmi pozícióját hasonlították össze egymással. Magyarországot hagyományosan a visegrádi országokhoz és Ausztriához szokták mérni, de mostanában a hozzánk felzárkózó délkelet-európai államokkal is össze szoktak vetni minket. Az összehasonlítás módszere a jövedelem szerinti tizedekre bontás, így pedig az alábbi eredményeket kapták:

A magyarok felső tíz százalékát a negyedik osztrák tized is lehagyja, tehát az osztrák állampolgárok kétharmadának magasabb a jövedelme az egymillió leggazdagabb magyar ember jövedelmeinek átlagánál.

A Magyar Nemzeti Bank szerint 2030-ra megközelíthetjük az osztrák gazdaságot, de ezt a vázolt folyamatot nem támasztja alá a 2016-os adatokhoz képest romló 2017-es számok.

A visegrádi országokhoz mérve elmondható, hogy 2017-ben a helyzetünk nem romlott, még akkor is, ha az elmúlt évtizedben a V4 többi tagja lehagyott minket. 2017-ben Csehországban és Szlovákiában is visszaesést tapasztaltak, Lengyelországban a leggazdagabb 20 százalék tudott egy kicsit még jobban előretörni. Egy pici változás azonban mégis történt a visegrádi országok között, ám a mozgás iránya a magyar jövedelmi rétegek kárára ment végbe.

Romániában és Bulgáriában viszont széles társadalmi réteg tudott előremozdulni a jövedelem tekintetében, emiatt az elem miatt előzték meg Magyarországot. Romániában a felső negyven százalékról, Bulgáriában pedig a lakosság 80 százalékáról van szó.

Észtországban a leggazdagabbak és a legszegényebbek helyzete jövedelmi szempontból nem változott, de egy elég széles középréteg előre tudott lépni. Lettországban és Litvániában az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők helyzete nem igen változott, vagy egy kicsit romlott, a gazdagoknál viszont javult a helyzet.

Horvátországban a legszegényebbeket kivéve mindenkinek javult a helyzete, szlovénoknál pedig minden réteg kicsit visszacsúszott az európai rangsorban, van amelyik annyira, hogy a lecsúszó magyar rétegek meg tudták előzni őket a 2016-os, 2017-es adatok alapján.

(G7)

Olvass tovább!