Összes kiadásaik 18,2 százalékát költik élelmiszerre átlagosan a magyar háztartások az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Európai Uniós összevetésben ez az adat rémisztően magas, tekintve, hogy a magyarok jövedelme az egyik legalacsonyabb is, ennek ellenére az élelmiszerboltok árai mégis alig alacsonyabbak mint a sokkal nagyobb átlagjövedelmet biztosító Ausztriában, vagy Szlovákiában és magasabbak, mint az Egyesült Királyságban.
A Pénzcentrum összehasonlító elemzéséből az is kiderül, a jelenség oka elsősorban az élelmiszerek kiugróan magas magyar áfa-tartalma. Kétrészes cikkük első részében arra keresték a választ, mennyivel is drágább magyarországon a tej ,vaj, tojás, kenyér, üditő, mint például a szomszédos Szlovákiában, vagy a nálunk ötször nagyobb átlagkeresettel rendelkező Ausztriában. Ebből a célból 12, többé-kevésbé alapvető élelmiszer hazai és angol, osztrák, szlovák webshopos árait mérték össze.
Az összehasonlításból az derül ki, hogy csak az osztrák Billa áruházlánc esetében találunk lényegesen magasabb árakat, mint a magyar Tesco üzletekben. Ami még inkább szembetűnő, az a nagy-britanniai Tesco és magyar leányvállalata árai közötti rés,
a szigeteken 537 forintnyi angol fontba kerül 1 kiló kenyér, ugyanaz a mennyiségű, minőségű pékáru pedig a magyar Tescoban 638 forint.
De ugyanez a helyzet ha a brit vaj, tojás árait vetjük össze a magyarországiakkal. Pedig a brit átlagfizetés még így a Brexithez közeledve is többszöröse a magyarénak: nagyjából 2300 font (818 600 forint), míg a magyar havi átlagkereset bruttó 340 ezer forint volt 2018 közepén.
Ezek a számok még akkor is riasztóak, ha tudjuk, sem a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal, sem a magyar KSH bruttó átlagbér-számításai nem fedik pontosan a munka világának valóságát, inkább gazdaságpolitikai sikerszámként emlegetik fel őket.
Szembeszökő a 12 fajta élelmiszer árainak összehasonlításából, hogy a nálunk csak kicsit jobb átlagkeresettel, és átlagjövedelemmel rendelkező Szlovákiában és nálunk a legmagasabb pl. egy üveg Nutella ára, míg Ausztriában és az Egyesült Királyságban ezek is olcsóbbak.
Az Eurostat most megjelent számaiból ezenkívül kiderül az is, Magyarország nemcsak az ötödik legtöbbet élelmiszerre költők országa, de itt az egyik legnagyobb a nélkülözés aránya általában is, itthon a 2017 végi adatok szerint ez a teljes népesség egyharmada volt.
A Pénzcentrum cikke felhívja a figyelmet arra, sokféle tényező befolyásolja, mennyibe kerül egy adott országban egy adott termék: ezek közé tartozik a kereskedők által alkalmazott árrés, az adott országban adott élelmiszerre vonatkozó adótartam, a beszerzés, szállítás költsége is.
Mindezekkel együtt is általános tendencia, mind a hely érdekű, mind pedig a multinacionális élelmiszerláncoknál, hogy általában éppen a szegényebb, közép-kelet európai országokban kell többet fizetni az alapvető élelemért.
