Elbocsátásokkal spóroltatják az ELTE bölcsészkarát

Felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és a Természettudományi Karnának (TTK) – többek között erről beszélt a Magyar Idők szerdai cikkében Sonkoly Gábor, a bölcsészkar dékánja.

A két, alapkutatást végző – amely kutatási forma Sonkoly szerint sehol a világon nem rentábilis – karnak

annak ellenére kell végrehajtania a megszorítást, hogy a nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya.

„Elfogadtuk azt, hogy ez egy elkerülhetetlen lépés, már megvannak az elvek, amelyek alapján a létszámleépítést meg tudjuk tenni, ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen ebben a reformban jövőbe mutató irány is”

– magyarázta a dékán a Magyar Időknek.

Az egyetem vezetése egyébként novemberben kezdte meg a 2019. évi intézményi költségvetés tervezését, a szenátus pedig már egyik korábbi döntésével intézkedési terv elkészítésére és megvalósítására kötelezte mind a Bölcsészettudományi Kart (BTK), mind a Természettudományi Kart (TTK) a 2018. évi költségvetési egyensúly megtartásának érdekében.

A Magyar Időknek Sonkoly Gábor azt is elmondta: az EMMI oktatási államtitkárságával rendszeresen tudtak egyeztetni erről a kérdésről, egyetértenek abban, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát. „Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum” – mondta a dékán.

Nem az elbocsátások ugyanakkor az egyetlen terültet, amelyen megszorítást kell végrehajtania az intézménynek: Sonkoly arról is szólt, hogy területátengedéseket is végre kell hajtania a BTK-nak.

„Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít. Ez nézetem szerint azért problémás, mert az ELTE BTK a Trefort-kertben van, ami a Nemzeti Örökség Intézet által elismert történelmi emlékhely, a magyar felsőoktatás bölcsője, ahol maga Eötvös Loránd is oktatott, lakott, és a csillagvizsgálója is állt”

– mondta a Magyar Időknek.

A lap egy másik kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, a dékán elmondta, hogy

szerinte egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell maradnia, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.

(Nemrég a Mércén is beszámoltunk a 888.hu és az ELTE médiatanszékének vezetője, Hammer Ferenc szóváltásáról, amely azután gyűrűzött tovább, hogy a portál a „politizáló” oktatók feljelentésére buzdított egy írásában.)

Sonkoly Gábor egy, az Oktatási Hivatal által az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére készített, az elmúlt tizenkét évre visszamenőleges kutatásról is beszélt, amelynek középpontjában az állt, hogy mi történik a végzett bölcsészekkel.

A kutatás eredménye, hogy nincs bölcsészmunkanélküliség, rá­adásul a többségük pedagógus lesz.

 

(via Eduline)

Olvass tovább!