Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Visszaszólt az ELTE tanszékvezetője a kormánypropagandának

Részletekbe menően, pontról pontra cáfolja közleményében az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője, Hammer Ferenc a 888.hu állításait azzal a tanórával kapcsolatban, amelynek egy részével a tanszék csatlakozott az ELTE Társadalomtudományi Kara által szervezett, a múlt hét keddjén tartott NEM: Hagyjuk? című tiltakozó kezdeményezéshez – utóbbiról a Mérce percről percre közvetítésben számolt be.

A portál pénteken egy beszámolót jelentetett meg az ominózus előadásról, amely az órát tartó Hammer szerint hemzseg a valótlanságoktól, ferdítésektől.

Az oktató tételesen cáfol jó néhány, a cikkben –egyébként az egyik, a szakon tanuló hallgató által – leírt állítást:

A 888 szerint például az előadó azt mondta, hogy „a kormány krónikusan alulfizeti a felsőoktatást. Olyan szinten, hogy még villanykörtére sem jut.” Hammer szerint azonban semmilyen villanykörtéről nem volt szó az órán, míg viszont aznap, szerda délelőtt, „az ország legnagyobb egyeteme legnagyobb karának legnagyobb előadójában nem lehetett vetíteni projektorral”.

Mint később írja, erre azért nem volt lehetőség, mert a Bölcsészkaron elvileg hozzáférhető öt projektorból kettő nem működött, kettőt épp használtak mások, egyet pedig nem adott kölcsön a tulajdonos másik intézet. Az oktató ekkor, miután a kétsávos óra eslő felét megtartotta, közölte a hallgatósággal, hogy a a második 90 perc az ELTE TáTK-s tiltakozáshoz való csatlakozás jegyében fog telni.

„Lehet sivalkodni, hogy nem jut elég pénz projektorra és villanykörtékre, az persze nem zavarja a tanárokat, hogy havonta több mint félmilliót keresnek átlagosan” – írja a továbbiakban a kormányközeli portál cikke. A tanszékvezető erre úgy reagál, hogy ez hazugság, mivel az ELTE Médián „senki nem keres nettó 500 ezret, a 10 főállású oktató nettó átlag még 250-et sem nagyon keres. Amúgy a közalkalmazotti bértábla rendelkezik az oktatók fizetéséről”. Hammer hozzáteszi, hogy a gyakorlati szaktárgyak külsős óraadói közül sokan évek óta ingyen dolgoznak, vagy pedig olyan, a szemeszterre szóló fizetésért, amit ők általában a piacon egynapos munkáért szoktak kapni.

A 888.hu azt is írja: „Azt is megtudtam, hogy a CEU Közép-Európa legjobb egyeteme, függetlenül attól, hogy erre sehol sem találtam bizonyítékot.” Az oktató erre azzal kontráz rá, hogy QS World Rankings szerint a CEU 5 szakja benne az első 100-ban, a legjobb magyar egyetem pedig itt a Szegedi Egyetem a 380. hely környékén, az ELTE valahol a 700-750. hely körül van. A környékbeli országok legjobb egyetemei közül csak Bécs fér be az első 200-ba, és európai összehasonlításban is a CEU-t több száz hely választja el a legjobbaktól innen a régióban –teszi hozzá.

Hamer azzal cáfolja a portál egy további az állítását, miszerint, az előadót „[…]bizony az óra tematikájában is korlátozza a rendszer. Állításai szerint nem hívhat meg akárkit a saját óráira vendégelőadónak”, hogy ő ennek pont az ellenkezőjét mondta, azaz hogy senki nem korlátozza őt sem az oktatás témái, sem a meghívott előadók személye meghatározásakor, és hogy ez így van jól.

A 888 szerzője végül azt is megjegyzi: „Felháborító, hogy valódi tanulmányok helyett nap mint nap liberális propagandával fűszerezett előadásokat kell hallgatnom, szégyellnem kell magam, amiért hiszek a kereszténydemokráciában, és elítélem a fertőző, generációgyilkos gender ideológiáját.” A tanszékvezető szerint ő maga egy szót sem szólt a gender studies tematikájáról, hanem azt mutatta meg, hogy ha egy mesterszak átmegy az akkreditációs folyamaton, azt elvileg nem szüntetheti meg egy demokráciában egy kormány.

 

 

Olvass tovább!