A házak lebombázása veszélyes (és véleményem szerint igen ellenszenves – ksá) dolog, tekintve hogy nem lehet biztosan tudni, kik és hányan tartózkodnak az adott épületben – az Egyesült Államok vezette NATO-hadművelet keretein belül október során mégis idestova hatvanhat alkalommal hajtottak végre légitámadást épületek ellen a „véget nem érő” afganisztáni háborúban, írja a The Bureau of Investigative Journalism.
Stanley McChrystal tábornok, az Afganisztánban szolgáló amerikai haderő parancsnoka épp
a civil áldozatok magas száma miatt tiltotta meg a lakóépületek bombázását 2008-ban
a „különösen indokolt” esetek kivételével, 2016-ban ezt kiegészítették, miszerint bármilyen épület elleni légitámadást csak magas rangú tiszt parancsára lehet végrehajtani, magyarán a repülőkben ülő pilóták feletteseire bízták a döntést, és azzal a felelősséget.
Habár hivatalos katonai források tagadták hogy lazábban értelmeznék a korábban hozott szabályokat, Larry Lewis civil áldozatokkal foglalkozó szakértő szerint ez állhat a jelenség hátterében, mindenesetre beszédes, hogy
az ENSZ statisztikái szerint, melyeket a szervezet maga is „aggasztónak” nevez, az idei év első kilenc hónapjában csaknem megkétszereződött a légicsapások civil áldozatainak száma az előző évhez képest, míg a 2014-es adatnak több, mint négy és félszerese.
Lewis szerint az épületek elleni légitámadások a legveszélyesebbek a civil lakosság szempontjából, mivel az „ahol gyalulnak ott hullik a forgács” elve alapján a kiszemelt, esetlegesen terroristagyanús elemek kiiktatása közben nem ritkán fordul elő, hogy az Egyesült Államok civileket pusztít el.
A modern hadviselésben a lakóépületek elleni légibombázásnak – teljesen érthető módon – egyre rosszabb a megítélése – a második világháborúban német és japán városok ellen végrehajtott amerikai szőnyegbombázások, melyek milliók halálát okozták, manapság például simán elmennének népirtásnak és emberiségellenes háborús bűnöknek.
A mostani támadások látványosan kisebb volumenűek, azonban
átlagosan így is napi több, mint két házat jelentenek,
miközben az Egyesült Államok hadserege ezekbe a statisztikákba nem számolja bele az úgynevezett „struktúrákat” – amiket nem világos hogy mi alapján különböztetnek meg a házaktól.
via TBIJ