Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A roma fiatalok 63 százaléka korai iskolaelhagyó

„A cigányság az iskolai oktatás magasabb szintjein huzamosabb ideje rendkívül alulreprezentált, így az össznépességhez viszonyított képzettségi lemaradásuk számottevő, amely bizonytalan és alacsony szintű foglalkoztatottságot determinál.” – olvasható a nemrég megjelent Margón kívül című tanulmánykötetben, amely a magyar fiatalok helyzetét több fontos szempontból is bemutatja. A romák kirekesztettsége három egymást erősítő problémán (területi szegregáció, munkaerőpiacról való kiszorulás, oktatási szegregáció) alapul, amire most a KSH  adatai is rávilágítanak.

A KSH friss kiadványa a munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018-as adatait közli, amelyben a  munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokat is vizsgálják. A G7 szemlézte a kiadvány romák helyzetére vonatkozó részét, melyből kiderül, a 18-24 éves roma fiatalok kétharmada iskolaelhagyó volt a tavalyi évben, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, szakmai végzettséget pedig továbbra is kevés roma fiatal szerzett.

A fiatalok körében általánosan nőtt a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon (11,4-ről 12,5 százalékra),

ám a roma fiatalok eddig is drámaian magas korai iskolaelhagyási aránya 2014 és 2017 között 57 százalékról 63 százalékra növekedett.

A kiadvány szerint a munkaképes korú romák négyötödének általános iskola nyolc osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, ebből adódóan pedig a munkaerőpiaci kilátásaik is sokkal rosszabbak az átlagosnál.

Az alacsony iskolázottság mellett több tényező is közrejátszik abban, hogy a romák csupán 45 százaléka áll foglalkoztatásban (és ez már így is 12 százalékkal több, mint 3 éve). Az egyik ilyen tényező a roma népesség földrajzi eloszlása: a romák jelentős része olyan helyen él, ahol helyben szinte semmilyen munkalehetőség nincs és/vagy rosszak a közlekedési lehetőségek az ingázáshoz. A Margón kívül adatai szerint a roma fiatalok többsége falun (51%), illetve kisvárosban (39%) él, legtöbbjük az észak-magyarországi régióban (29%).

Emellett a roma nők nagy része is kiesik a munkaerőpiacról, melynek oka az átlagosnál nagyobb gyereklétszám lehet: míg a teljes 15-64 éves női népesség 61 százaléka foglalkoztatott, addig ez a roma nőknek csak 36 százalékára igaz.

A roma népesség munkanélküliségi rátája három év alatt 30 százalékról 19 százalékra csökkent ugyan, ez még így is sokkal magasabb a teljes népesség munkanélküliségi mutatójánál. A foglalkoztatottságuk tehát jelentősen nőtt ugyan, a romák esetében továbbra is meghatározóbbak a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező formák:

2017-ben a dolgozó romák több mint harmada közfoglalkoztatott volt, és majdnem minden második határozott idejű munkaszerződéssel vállalt munkát,

miközben a teljes népességnek csupán kevesebb mint 8 százalékát foglalkoztatják ilyen munkaszerződéssel.

Az alacsony végzettség miatt a romák több mint fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végez, míg szellemi munkát csupán alig 4 százalékuk végzett a tavalyi adatok szerint.

forrás: ksh

A Margón kívül szintén külön figyelmet szentelt a roma fiatalok marginális helyzetének. A kötet szerint a roma tanulók iskolai teljesítménybeli lemaradása a szegénységre és abból eredő családi és iskolai hátrányokra vezethető vissza.

„A roma/cigány fiatalok végzettségét vizsgálva jól látszik marginális helyzetük: több mint héttizedük legfeljebb 8 osztályt végzett, további egynegyedük szakmunkás bizonyítványt szerzett, tehát érettségije mindössze 5 százalékuknak van, s a diplomáig egyikük sem jutott el. Ezzel szemben a nem roma/cigány fiatalok csaknem négytizede leérettségizett, s több mint egytizedük le is diplomázott. Vagyis e tekintetben is hatalmas a roma/cigány fiatalok lemaradása”

– olvasható a kötetben. 

Az oktatási szegregáció, a területi szegregáció, illetve a munkaerőpiacról való kiszorulás olyan ördögi kört eredményez, amelyből egyedül szinte képtelenség kikerülni. A roma fiatalok iskolai lemorzsolódásához nagyban hozzájárul az, hogy a Fidesz 2012-ben 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiacra terelje a fiatalokat.

Címlapkép: Tiszavasvári / Papp Fanni, Mérce
Olvass tovább!