Visszavonulót fúj a lengyel kormány a legfelsőbb bíróság kapcsán. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a bírák nyugdíjba küldésével próbálta befolyása alá terelni a testületet, amely ellen a bírák aktívan tiltakoztak: a Legfelsőbb Bíróság menesztett elnöke például tüntetők kíséretében vonult be dolgozni. Az ellenállásnak lett eredménye: az Európai Bíróság októberi határozata arra kötelezte a lengyel kormányt, hogy függessze fel a folyamatot. A kormánypátrt szerda délelőtt módosító javaslatot nyújtott be, amely lényegében hatástalanítja a törvényt.
A legfelsőbb bíróság körüli harc a független intézmények elfoglalásán fáradozó PiS és liberális ellenzéke közti harc legfontosabb terepe. Az igazságügyi reform értelmében a lengyel legfelsőbb bíróság tagja nem lehetne 65 évnél idősebb személy. Mivel a korhatárt (ami korábban 70 év volt) a testület 72 tagja közül 27-en már elérték, a törvény alkalmat adna a katolicista konzervatív pártnak, hogy saját embereivel töltse fel a testületet.
Az Európai Bizottság szeptemberben indított kötelezettségszegési eljárást a reform miatt, majd az Európai Bírósághoz fordult. A testület szerint a törvény sérti az uniós jogot, aláássa a bírói kar függetlenségét, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. Az Európai Bíróság októberben úgy döntött, hogy amíg végleges döntést nem hoz, elrendeli az intézkedés végrehajtását:
a nyugdíjazások és az érintettek helyére való új kinevezéseket fel kell függeszteni, az eddig kényszernyugdíjazottakat a korábbi munkafeltételek alapján kell visszaengedni a munkahelyükre.
A PiS mai módosító javaslata alapján úgy tűnik, a kormány megadja magát: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nyugalmazott bírák visszatérhessenek munkahelyükre, és ehhez a korábbi állapottól eltérően nem lesz szükség az államfő jóváhagyására. (A nyugdíjazások óta az érintett 27 legfelsőbb bíró közül 16-an kérvényezték mandátumuk meghosszabbítását, Andrzej Duda elnök 5 kérvénynek tett eleget.) Az újonnan beiktatott bírák esetében a módosító értelmében a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, ez azonban a politikailag hangsúlyos kérdést nem érinti.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke arra kérte a Szejm elnökét, hogy a módosítási tervezet kerüljön fel a szerdán kezdődő alsóházi ülés napirendjére.
A bíróság függetlensége elleni támadás – legalábbis ideiglenes – visszaveréséhez szükség volt az érintettek és a lengyel közvélemény tiltakozására is. A kérdés kapcsán több tüntetésre is sor került, a legfelsőbb bíróság elnöke, Małgorzata Gersdorf pedig visszautasította, hogy távozzon posztjáról. Az elnököt a tüntetők előbb elkísérték dolgozni munkahelyére, majd az Elnöki Palota előtt tüntetésbe kezdtek.