Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre több magyar diák tanul tovább az Egyesült Királyságban

Ez a cikk több mint 5 éves.

Kilenc év alatt megháromszorozódott az Egyesült Királyságban továbbtanuló magyarok száma az Eduline szerint, akik a Universities and Colleges Admissions Service 2018-as adatait szemlézték.

Az UCAS adatai alapján egyre többen döntenek úgy a magyar középiskolások közül, hogy brit egyetemen folytatják tanulmányaikat.

2009-ben még csak 350 ilyen diák volt, ez a szám azonban évről évre növekedett: 2011-ben már 400-an, 2012-ben 570-en, 2013-ban 770-en, idén pedig már 980-an mentek továbbtanulni Nagy-Britanniába.

Bár érzékelhető volt egy kisebb visszaesés a Brexit hatására, miután a britek bejelentették, hogy a következő év(ek)ben is hasonló feltételekkel kezdhetik meg a tanulmányaikat a jelentkezők, ismét folytatódott a növekvő tendencia.

Az adatokból látszik, hogy a térségben csupán Románia előzi meg a magyarokat, ahonnan 2920-an jelentkeztek a szigetország felsőoktatási intézményeibe. A környező országokban viszont kevesebben: Szlovákiában 790, Ausztriában 610, Horvátországban 400, Ukrajnában 220, Szlovákiában 160, Szerbiában pedig 110 diák döntött a külföldi tanulás mellett.

A magyarok egyébként az oxfordi és cambridge-i egyetemen is felülreprezentáltak, 2015 és 2017 között a jelentkező magyar diákok 26 százaléka, 137 ember került be a két egyetem képzéseire, amivel a régió „legsikeresebb” országa vagyunk a statisztikában.

A világ legnevesebb egyetemeire kijutó diákok magas száma azonban nem a magyar oktatási rendszer érdeme.

A brit egyetemekre jelentkezők döntő többsége ugyanis nem véletlenszerűen kiválasztott vidéki középiskolákból érkezik, hanem pár budapesti elitgimnáziumból.

A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese szerint náluk a 132 végzős közül 44-en felvételiztek külföldi egyetemre, az ELTE Trefort Gimnáziumban pedig tavaly az egyik osztály 30 százaléka tett ugyanígy, átlagosan pedig a végzettek 5-10 százaléka. De hasonló számban döntenek így a diákok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában is. A jelenséggel kapcsolatban általában felmerülő probléma, hogy nem a széles, mindenki számára biztosított, magas szintű oktatás teszi lehetővé a diákok külföldi tanulmányait: az általában jó anyagi lehetőségekkel rendelkező és elitgimnáziumokba járó diákok mehetnek, a többiek maradnak.