Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alapítványi támogatásból, tandíjból tervezi fizetni oktatóit a magánegyetemmé alakuló Corvinus

Levélben válaszolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdéseire a Corvinus Egyetem 2019 júliusi, magánosítása után az oktatókra váró helyzetről. A szakszervezet arra volt kíváncsi, jogilag és ténylegesen hogyan érinti a Corvinus tanárainak, kutatóinak, előadóinak helyzetét az átalakítás, miféle változásokra számíthatnak.

Válaszában Gazsó Balázs László, a minisztérium közigazgatási államtitkára azt írta, a Közgáz oktatói a közalkalmazotti bérezés helyett,

az új, „állami alapítású közhasznú alapítvány” keretében, a fizetős hallgatók tandíjából, egyedi ösztöndíjakból, kutatási programokból, uniós és vállalati forrásokból nyerhetnek jövedelmet.

A minisztérium tervei szerint ez úgy nézne ki, hogy ugyan az állami alkalmazásból a Corvinus munkatársai kikerülnének, de továbbra is mindenkit az egyetem foglalkoztatna. A 2020-tól megszűnő állami férőhelyek pótlására Palkovics tárcája pedig arra tett ígéretet, hogy az ún. „Corvinus-ösztöndíj” létrehozásával közel azonos számú hallgató tanulhatna majd az egyetemen.

Gazsó november 16-án küldött válaszlevelében ehhez hozzátette:

„Az egyetemen dolgozó alkalmazottak jogviszonya átalakul, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény helyett a munka törvénykönyve lesz az irányadó az alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatban, a nemzeti felsőoktatási törvényben szabályozott keretek változatlansága mellett. A státusz megváltozása nem fogja érinteni az egyetemi munkavállalás alapvető stabilitását. A jogszabályoknak megfelelően az egyetemen a fenntartóváltás után is biztosított lesz a munkavállalói érdekképviselet”

Az érdekképviselet folytatólagosságának kérdésébe azonban a minisztérium nem ment bele, hiszen eleve kérdéses lenne az is, hogy a közalkalmazotti státuszban oktató tanárokat képviselő PDSZ-nek lenne-e joghatósága szakszervezeti működésre az átalakult egyetemen.

A szakszervezet válaszában ezért kiemeli, az átalakítás a levél bizonysága szerint is rossz lesz mind a hallgatóknak (fizetős, de minőségileg nem jobb képzés), mind pedig az oktatóknak (sima privát munkaviszony, kevesebb védelemmel).

A november 16-i, főként az egyetem jövőjéről szóló corvinusos hallgatói fórumon a diákok is megfogalmazták a tervezettel szembeni kétségeiket és aggodalmaikat Pavlik Lívia kancellárnak és Lánczi András rektornak. Az ATV beszámolója szerint a megjelent diákok nehezményezték, hogy a sajtóból kellett értesülniük az átalakulás részleteiről is, arról addig semmiféle központi, hivatalos tájékoztatást nem kaptak.

Azt is megkérdezték, mi a garancia arra, hogy a közeljövőben a tervvel párhuzamosan nem emelkednek majd a tandíjak, de erre sem kaptak Pavliktól egyértelmű választ.

Lánczi szerint ugyanakkor az egyetem átalakítása „nem lesz radikális”, és szerinte az egyetem autonómiája is sértetlen marad majd a privatizációt követően.

A fórum érdekes momentuma volt, hogy az egyik hallgató emlékeztetett, miközben a Corvinuson az állami ösztöndíjak 2020 után gyakorlatilag megszűnnek, addig a kormány által gyakorlatilag kiüldözött, magánegyetemként működő CEU-n a hallgatók 80 százaléka kap részleges, vagy teljes ösztöndíjat.

Az államiból lényegében magányegyetemmé alakulás ezenkívül nemzetközi tapasztalatok szerint sok tárgyban hátrányosan érintheti a Corvinuson folyó kutatások függetlenségét is. Nyugati egyetemeken ugyanis évtizedes, és egyre romló tendenciájú megfigyelés az, hogy nagy cégek (agrárkonszernek, gyógyszergyárak, autóipar stb.) célzott „ösztöndíjakkal” és támogatásokkal próbálják befolyásolni jó nevű egyetemek kutatásait, a pénzt pedig sokszor ahhoz kötik hogy a társaság jó hírnevének megfelelő irányba befolyásolják a kutatásokat, illetve olyan kutatók, oktatók kapnak elsősorban plusz támogatást, akik eleve hajlandóak „reklámcélokra” használni a tudományos eredményeket.

(Eduline, ATV)

Olvass tovább!