Figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapot hirdettek az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatói és hallgatói, amihez sorra csatlakoztak más felsőoktatási intézmények is.
Vagyis végre jön a sztrájk.
A felsőoktatás szétzilálása kifejezetten tudatos, többlépcsős intézkedése a kormánynak (ráadásul az oktatás több szintjét is érinti, a szakképzés átrendezésével párhuzamosan).
És ahogy eddig több alkalommal is láttuk: újra eljött egy olyan pillanat (legutóbb hasonlót a lex CEU elfogadása idején láttunk), amikor a felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói felemelik a szavukat az oktatás szabadságáért.
Az ELTE TáTK közleménye szerint a sztrájknap nem más, mint tiltakozás „a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen”.
És minthogy a kormány lényegében betiltotta a társadalmi nemek tudományát, a Társadalomtudományi Karon gyakorlatilag egész nap olyan programokkal várják az érdeklődőket, amelyek alaposan, több szempontból is körüljárják a témát (a programokat itt lehet megnézni).
Délután különféle vitakörök, kiscsoportos szemináriumok lesznek, az Oktatói Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez, illetve lesz Hallgatói fórum az ELTE TÁTK HÖK szervezésében, este pedig egy igazi klasszikust, Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjét lehet majd megnézni (a gendervonal itt sem marad el, a film utáni beszélgetés a Régen minden jobb volt? Nemek közti viszonyok az államszocializmusban címet viseli).
Az ELTE TáTK felhívásához eddig a következő intézmények, oktatók és hallgatók csatlakoztak:
- az ELTE BTK Média és Kommunikáció tanszék oktatói
- az ELTE BTK Filmtudomány tanszék oktatói
- az ELTE BTK Esztétika Tanszék oktatói
- a CEU Students4CEU csoportja
- az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszék
- az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet 22 oktatója
- az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya
- az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai Csoportja
- az ELTE BTK Német Nyelvű Irodalmak Tanszékének munkatársai
- az Budapesti Német nyelvű Andrássy Gyula Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tudományos munkatársai
- az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet tagjai.
Szerveződik továbbá szolidaritási megmozdulás a Corvinuson, és sok oktató személyesen is kifejezte már egyetértését, támogatását a kezdeményezéssel. Kálmán László nyelvész például Facebookon jelezte:
„Az elveimmel ellenkezik, hogy egyetemi előadásokon, órákon politikáról beszéljek (ha az nem tartozik a tárgyhoz). Szintén ellenkezik az elveimmel, hogy olyanról beszéljek órán, amihez nem értek. Ennek ellenére, mivel aznapra nekem is esik egy nagyelőadásom („Bevezetés a nyelvtudományba”), én is rendkívüli órát tartok, „Nyelv és társadalmi nem” témában (és az elején a tanszabadság fogalmáról is szólok pár szót). Szóval „politizálni” is fogok, meg olyanról fogok beszélni (a társadalmi nem és a nyelv összefüggéseiről), amihez nem értek, de csak szigorú kivételként, tisztán szolidaritásból.”
Fontos megemlíteni, hogy egy ilyen léptékű, egyetemeken és más intézményeken átívelő kezdeményezés valóban jelentős hatással lehet a felsőoktatás helyzetére.
Különösen akkor, amikor azt látjuk, hogy 2010 óta a kormány csírájában igyekszik elfojtani a hasonló kezdeményezéseket.
Nem egy alkalommal tapasztalhattuk már meg, hogy az intézményekben megfélemlítéssel igyekezett az oktatási kormányzat ellehetetleníteni a tiltakozások bármilyen formáját (különösen látványos volt ez 2016-ban, amikor a Tanítanék Mozgalom polgári engedetlenségi akciója, illetve a szakszervezetek sztrájkfelhívásai után listákat kértek be a tankerületek a tiltakozó pedagógusokról, sőt, a Nem megyünk suliba-nap után a diákoknak is volt mi miatt szoronganiuk…).
Szóval az, hogy holnap összehangoltan kezd tiltakozásba megannyi érintett és szolidáris intézmény, egyszerre mozdulnak hallgatók és oktatók, nagy dolog.
Főleg, mivel mostanra eljutottunk odáig is, hogy a sztrájk, mint tiltakozási forma, lényegében a szakszervezetek kivéreztetésével párhuzamosan egyre kevesebbeket mozgat meg.
Azt persze előre nem lehet megjósolni, hogy egyetlen ilyen napnak milyen hatása lehet. Hogy a felsőoktatás szétverését sikerül-e meggátolni, hogy a társadalmi nemekről tanulhat-e a közeljövőben bárki, hogy a CEU végleg elhagyja-e az országot – ez vélhetően nem ezen az egy napon fog eldőlni.
Viszont óriási lépés ez az együttműködés, a közös nyomásgyakorlás képességének elsajátítása irányába. Innen már csak azt kell kitalálni, hogy ezt az irányt hogy lehet megtartani, képes lesz-e a tiltakozás lendületben maradni, jól megfogalmazható célokat kijelölni, és következetesen végigtolni azokat.
Holnap a Mérce élőben közvetíti a sztrájknap legfontosabb eseményeit, érdemes lesz figyelni videóinkat és cikkeinket is.
