Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miért lett nehezebb és drágább október elseje óta tüntetni?

Október 1-jén lépett hatályba az új gyülekezési törvény, amiről sokan sok mindent mondtak, de abban egyetértett a szakértők többsége, hogy nehezebb lesz tüntetni. Az első napok tapasztalatai alapján ez így is van, három fontos gyakorlati változást mutatunk be ebben a cikkben: email helyett csak a nehezen használható ÁNYK-n keresztül lehet tüntetést bejelenteni, hosszabb lehet az egyeztetés, és a rendőrség nagyon megdrágíthatja a tüntetéseket.

Email helyett ÁNYK

Tüntetés bejelentéséhez tavaly év végéig elég volt egy emailt írni a rendőrségnek, de ez idén megszűnt, sőt: október elseje óta elektronikusan csak Ügyfélkapuval rendelkező ember küldheti el a bejelentést, méghozzá az Általános Nyomtatványkitöltő programon, az ÁNYK-n keresztül. Ez az a rendszer, amit az adóhatóság is használ. Az ÁNYK elég bonyolult: magát a programot a NAV honlapjáról lehet letölteni, de a hozzá való tüntetésbejelentős űrlapot már a rendőrségnél kell keresni, és ezeket külön kell telepíteni. Postán és személyesen továbbra is be lehet jelenteni rendezvényt, de a legegyszerűbb, elektronikus beküldés tehát jóval nehézkesebb lett.

Van az államnak egy sokkal egyszerűbb, szintén hiteles üzenetküldő szolgáltatása, az e-Papír, ami egy email elküldésére hasonlít, nem kell hozzá külön program, csak internet. Szeptember végéig ezen a rendszeren keresztül is el lehetett küldeni a bejelentést, de ez most megszűnt: noha a törvény nem kötelezi a rendőrséget, hogy az állampolgárok számára bonyolultabb ÁNYK-t használja az e-Papír helyett, sajnos mégis amellett döntöttek.

Ezen felül, ha valami változás történik a szervezésben, amit be kell jelenteni, nyomtatványok sora vár a gyülekezni vágyóra:

Ráadásnak pedig a rendőrség honlapján nem az általános, bejelentésre való nyomtatvány van legfelül, hanem azt ki kell bogarászni a többi, ritkábban használt nyomtatvány közül.

Összességében tehát az ÁNYK telepítése, a nyomtatvány helyes kitöltése és beküldése elég bonyolult, helyette pedig csak a lassú és költséges posta, vagy a rendőrségre való elutazás marad. Az emailes bejelentés kizárása így inkább azokat érintheti hátrányosan, akik a városon kívül élnek (tüntetést nem minden rendőrségen, csak rendőrkapitányságon lehet bejelenteni, az pedig messze nincs minden településen), vagy az számítógép-használatban kevésbé otthonosan mozognak. A rendőrség egyébként segítőkészen áll a változásokhoz: amikor tüntetést próbáltunk a már nem használható e-Papíron bejelenteni, a BRFK munkatársai kétszer is felhívtak telefonon, és egy tájékoztató emailt is küldtek, hogy sajnos ezt nem tudják elfogadni, de telepítsük az ÁNYK-t, „nem olyan bonyolult az sem”.

Az online ügyintézésben problémát jelentenek a viszonylag gyakori üzemzavarok is. A magyarorszag.hu szerint január elseje óta tizenkilencszer, vagyis átlagosan kéthetente volt üzemkiesés, ezek a fél órás rövid üzemzavartól 30 órás nagyobb fennakadásig tartottak. Ilyenkor nem lehetett használni az elektronikus azonosítást, emiatt az ÁNYK-n sem lehetett nyomtatványt beadni. Vagyis tüntetést sem lehetett volna bejelenteni.

Bírósági vagy NAV-os eljárásban ezek az üzemzavarok nem okoznak nagy problémát, mert ilyenkor a határidők meghosszabbodnak (ha például 15 napon belül kell valamit beküldeni, akkor ehhez többnyire hozzájön még egy nap),

de tüntetésnél ez nagyobb probléma, mert ilyenkor csak néhány órával vagy egy nappal később lehet meghirdetni a rendezvényt, október elseje óta ugyanis szabálysértés, ha valaki nem szól 48 órával a Facebook-esemény létrehozása előtt a rendőrségnek. Ez adott esetben kommunikációs vagy mozgósítási probléma lehet.

Érdekes helyzet lesz, ha valakit azért büntetnének meg, mert üzemszünet miatt nem tudta időben bejelenteni a tüntetést.

Hosszú egyeztetés és az ingatlan-nyilvántartás ellenőrzése

Miután a rendőrség megkapta a bejelentést, eddig is egyeztetésre hívhatta a tüntetés szervezőjét, de az eljárásnak ez a része bonyolultabbá vált az új törvény miatt. A rendőrségnek sokkal több dolgot kell megkérdeznie, és több dologra kell figyelmeztetnie a szervezőt, egy tüntetéseket kezelő rendőr szerint „kicsit túl lett gondolva” az új törvénynek ez a része. Az egyeztetésre a legegyszerűbb tüntetés bejelentésénél is  egy órát vagy annál hosszabb időt kell szánnunk.

Az egyik legfontosabb új szabály, hogy október elseje óta tilos magánterületen tüntetni, kivéve, ha ezt megengedi a tulajdonos és a használó is. Ez egy óriási változás az előző törvényhez képest, ami „a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető területen” is megengedte a tüntetést.

Vagyis például egy áruház parkolójában, vagy egy bevásárlóközpont melletti járdán (ami az ingatlan-nyilvántartás szerint már az áruházé, de látszatra ugyanolyan, mint a mellette lévő önkormányzati járda) lehetett tüntetni.

Első hallásra logikusnak tűnhet, hogy magánterületen ne lehessen tüntetni, de ezzel egyrészt könnyen vissza lehet élni, másrészt nem logikus. Ha az önkormányzat például egy irodaházban bérel irodát, akkor ez magánterület, és az önkormányzati irodához tartozó parkban máris tilos a tüntetés. Hasonló ügyeskedéssel gyakorlatilag bármelyik állami szerv lehetetlenné teheti a tüntetéseket az épületei környékén.

A szabály azért nem logikus, mert nem csak az állam van hatással az életünkre, hanem magáncégek is. Ha egy gyár sok embert bocsát el, mérget enged egy folyóba, vagy tisztességtelenül tönkreteszi a környékbeli kis cégeket, akkor indokolt lehet egy ellene szervezett tüntetés. Ez az új törvény alapján nehezebb lesz, mert például egy áruház parkolójában, a cég irodaháza előtti parkban nem lehet majd tüntetni, csak jóval távolabb.

A magánterületes szabály miatt a rendőrségnek át kell néznie a tüntetés egész útvonalát, ellenőriznie kell minden ingatlan tulajdoni lapját, ami meghosszabbítja az egyeztetéseket. Az még mindig a jobbik eset, hogy a tulajdonviszonyokat a rendőrségnek, és nem a szervezőnek kell kiderítenie, mert a tüntetések részleteiről szóló, október elseje előtt mindössze három nappal közzétett belügyminisztériumi rendelet kiadása előtt ez sem volt világos.

Ha a szervezőnek kellett volna, az a tulajdoni lapok darabonként ezer forintos ára miatt nagyon meg tudta volna drágítani és bonyolítani a tüntetésszervezést. Az viszont semmiképpen sem szerencsés, hogy a rendőrségnek még több feladatot ad a törvény. A sokszor így is túlterhelt rendőrök hasznosabb munkát is végezhetnének, mint az ingatlannyilvántartás ellenőrzése egy tüntetés előtt. A tüntetések magánterületen való teljes tiltása pedig jó eséllyel alkotmányellenes is lehet.

Az nem volt egyértelmű a törvényben, hogy a használó és a tulajdonos hozzájárulása is szükséges-e, vagy elég csak az egyik, de a rendőrség úgy értelmezi a szabályt, hogy mindkettő kell. Vagyis egy irodaháznál nem elég a bérlők engedélye, hanem kell a tulajdonosé is.

Ez a tüntetést szervezők életét szintén meg fogja nehezíteni: a tulajdonos könnyen lehet egy külföldi cég, vagy egy olyan magánszemély, aki nem akar foglalkozni a területtel, azért adta bérbe, hogy pénzt kapjon érte, és más dolga ne legyen. Ilyen esetekben nem lesz könnyű beszerezni az engedélyt, aki pedig magánterületen tüntet, szabálysértést követ el, még akkor is, ha ez egyébként senkit sem zavart: a tulajdonost és a használót sem. Tehát ahhoz, hogy bírságot kapjon a szervező, nem kell megkérdezni a tulajdonost vagy a bérlőt, hogy őt egyébként zavarta-e a tüntetés, automatikusan lehet büntetni.

Kötelező szabályok, amik miatt drága lehet a tüntetés

A szeptember végén közzétett belügyminiszteri rendeletből derült ki az is, hogy milyen speciális szabályokat írhat elő a rendőrség egy-egy tüntetésre. A rendelet szerint a rendőrségnek joga lesz egyrészt kötelező hangosítást előírni, másrészt kötelező mentői jelenlétet meghatározni.

Mind a két szabály logikusnak tűnhet, de hihetetlenül megdrágíthatja a tüntetéseket. A kötelező hangosítást fesztiválokon, vagy más kereskedelmi rendezvényeken szokták előírni, hogy ha vészhelyzet van, akkor mindenkit azonnal értesíteni lehessen, hogy merre meneküljön. Ez egy tüntetésnél nem logikus, mert ez nem gazdasági célú rendezvény, hanem arról van szó, hogy emberek elégedetlenek valamivel, vagy ki szeretnének állni valami mellett. Valószínűleg nem sok lett volna a 2012-es diáktüntetésekből, vagy 2014-es netadós tüntetésből, ha a többezres menet minden pontján folyamatosan biztosítani kellett volna a kötelező „legalacsonyabb hangnyomást”, ahogyan a törvény indoklása fogalmaz.

Ugyanilyen korlátozás az is, hogy nagy tömegnél a rendelet szerint a rendőrség előírhatja, hogy kötelezően legyen mentőautó a menetben, amit a szervezőknek kellene fizetnie. Első hallásra ez is jól hangzik, de ez a szabály is a gazdagok privilégiumává teheti a tüntetést. A kötelező hangosítás és a mentők jelenléte is olyan dolog, amit eddig a rendőrség és az állam biztosított, különösebb problémák nélkül: veszély esetén a tüntetésen egyébként is jelen lévő rendőrök tudtak szólni a tömegnek, hogy merre menjenek, ha pedig valaki rosszul lett, a szervezők hívták a mentőket.

Ha a rendőrség megtilt egy tüntetést, a törvény szerint a döntést fel kell tölteni az internetre. Ez az eddigiekkel ellentétben nagyon jó új szabály, mert növeli az átláthatóságot, meg lehet majd ismerni a rendőrség gyakorlatát. A cikk írásakor két tiltó határozat érhető még csak el, az egyik a Demokratikus Koalíció Recep Tayyip Erdoğan török elnök budapesti látogatása elleni tüntetését, a másik pedig egy üllői helyi ügyben tervezett tüntetést megtiltó döntés.

A DK nem támadta meg bíróságon a rendőrség döntését, de az üllői ügyben született ítélet, ami hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltását. A rendőrség azért tiltotta meg a tiltakozást, mert szerintük túl nagy fennakadást jelentett volna a közlekedésben és a közeli logisztikai központnak a félpályás útlezárás, amit a szervezők kértek. A bíróság ítéletének indoklása nem érhető el, csak az látszik, hogy a rendőrség érvei nem voltak megalapozottak.

Az új gyülekezési törvény nem hozott radikális változást, de sok apró ponton nehezítette a tüntetők életét: email helyett egy külön programot kell használni a bejelentéshez, több időt kell a rendőrségen tölteni az egyeztetés során és több pénzt kell majd összeszednie a rendezőknek, ha a mentők és a sokkal profibb hangosítás kifizetésére is kötelezi őket a rendőrség.

Korábban is lehetett tudni, hogy az új törvény hatálybalépése után a szervezőknek a szemetet is szigorúan össze kell majd szedniük, különben bírságra és a szemétszedés költségének a kifizetésére is kötelezhetőek. A szabályok közül önmagában egyik sem felháborító jogtiprás, de összességében, az együttes hatásuk mégis az, hogy október elseje óta nehezebb tüntetni. Nagyon sok fog múlni a rendőrségen és a bíróságokon is: több tüntetést tiltanak-e meg, vagy fenntartják az eddig kialakult gyakorlatot. Ezt csak hónapok vagy évek múlva fogjuk pontosan látni.

A szerzők jogászok.

Fotó: Tömeg felülről a Bajcsy-Zsilinszky úton.Tüntetés 2018. április 21-én. / Mérce

 

Olvass tovább!