Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Habitat for Humanity: a kormány népesedéspolitikai eszközként kezeli a lakhatást

Mint az ismeretes, a kormány gyorsított eljárásban a hét elején két nap alatt döntött a lakáspénztár betétek állami támogatásának megszüntetéséről. Ez a lakhatási támogatás lehetőséget adott az alacsony jövedelműeknek is lakhatási körülményeik javítására (pl. felújítás, energiahatékonysági beruházás), így a támogatás megszüntetésével, illetve a CSOK-ba való átvezetésével ők járnak a legrosszabbul.

Az emberséges, tisztességes és egészséges lakhatásért dolgozó Habitat for Humanity Magyarország ma közleményben fejezte ki ellenérzéseit a lakástakarékok beszántásával kapcsolatban.

A Habitat kutatásain alapuló állásfoglalása szerint az elmúlt években az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a lakástakarékpénztár jelentette az egyetlen kis összegű, könnyen hozzáférhető, rövid futamidejű és kiemelt hozamot biztosító lakáscélú előtakarékossági lehetőséget. A lakástakarék egyik nagy előnye volt, hogy akár havi 5 ezer forint befizetésével is el lehetett indítani és egészen 20 ezer forintos havi összegig ki lehetett használni a teljes állami témogatást, a másik előnye pedig, hogy a futamidő minimálisan 4 éves volt, ami könnyebben belátható időtáv egy lakáscélú hitel 5-10-20 éves futamidejénél. Emellett pedig a kedvező kamatozású lakáscélú hitel felvételét és akár az egyben önerőként is funkcionáló előtörlesztését is támogatta a konstrukció, ami szintén az alacsony jövedelmű embereknek jelentett segítséget. Nem utolsó sorban pedig előtakarékosságra, tervezésre, öngondoskodásra adott lehetőséget.

Mindezek fényében a Habitat szerint érthető a lakáspénztári megtakarítás népszerűsége, amely az állami támogatás nélkül elveszti legfőbb előnyét. Ráadásul nem csak kisgyermekes családok, hanem egyedülállók, párok, sőt társasházak is élhettek az előtakarékosság minden előnyével.

„A 22 éve működő, jelenleg is 1,5 millió élő szerződéssel rendelkező rendszer ilyen drasztikus és alternatíva nélküli kivezetése elfogadhatatlan és kiemelten sújtja a nehéz lakhatási körülmények között élőket.”

– írják.

A magyarországi lakásállomány rendkívül rossz állapotú:

másfélmillió ember él olyan lakásban, mely túlzsúfolt, beázik, nincs benne wc, vagy sötét, továbbá a lakások 80%-a nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.

„A Habitat ezért egyáltalán nem látja problémának, hogy a lakástakarékokat nem fordították “kellő mértékben” lakásvásárlásra, bár ehhez tartozik, hogy az elérhető adatok alapján az utóbbi években nőtt a lakásvásárlása fordított részarány is.”

A lakástakarékpénztári betétek négy éves, illetve hitelfelvétel nélküli konstrukciója a lakásfelújításra nyújtott tökéletes megoldást.

Ezzel az intézkedéssel eltörölték az utolsó elérhető és kiszámítható forrást, amely hozzájárult a rendkívül rossz állapotú lakások felújításához, és közvetve ugyan, de akár energiahatékonysági beruházásokra is öszöntözte a lakosságot.

“A lakhatással kapcsolatos beruházások hosszútávú tervezést igényelnek, ám mind az energiahatékonyságot javító beruházásokat segítő “Otthon Melege Program” kiszámíthatatlanul megjelenő, és szintén csak a tehetősebbek számára elérhető, utófinanszírozott támogatási formája, mind a lakástakarékpénztárak két nap alatt történő megszüntetése rendkívül visszaveti a háztartások beruházási kedvét. Ez nem is meglepő, hiszen a korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.”

– írják.

A Habitat évek óta szorgalmazza az egységes, átfogó lakáspolitika megoldását, mely kezelni tudná a jelneleg 2-3 millió embert érintő lakásszegénységet, és csökkentené a szociális különbségeket.

“Azt, hogy erre továbbra sincs kormányzati szándék, jól jelzi,  hogy a mostani törvénymódosítást két napon belüli átpréselték a törvényalkotás teljes folyamatán. A 21 éves rendszer egyik napról a másikra történő drasztikus megváltoztatása aláássa a jogbiztonságot, a folyamatból kimaradt az előzetes felmérés és értékelés, a szakmai – társadalmi egyeztetés, valamint az átfogó hatásvizsgálat. ”

Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebb családokat és új otthonok építését támogatja, miközben a lakhatás terhét csökkentő központi támogatások jó része kivezetésre került a rendszerből, az állami költségvetésben pedig egyre kisebb a szociális helyzet lapján célzott közvetlen támogatás összege.

És bár a lakáspénztár állami támogatása sem volt szociálisan célzott, a jelenlegi albérlet- és lakáspiaci környezetben mégis szélesebb társadalmi rétegek számára tette lehetővé a biztonságosabb, olcsóbb és jobb minőségű lakhatást hitel önrész előteremtése illetve (akár energiahatékony) felújítások révén.

A Habitat szerint a kormány a kizárólag saját lakástulajdonhoz jutást szem előtt tartó és az új lakások vásárlására és építésére ösztönző CSOK és NOK irányába tolja embereket,

népesedéspolitikai eszközként kezeli a lakáspolitikát, egyre inkább kizárva ezzel a korszerűsítés és felújítás lehetőségét, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, illetve egyedülállókat és gyermekteleneket,

akik a CSOK-os rendszerben vagy teljes mértékben elesnek az állami támogatásoktól, vagy esetleg gyereket “ígérnek” az államnak, ami a gyermek meg nem születése esetén súlyos adósságba taszíthatja a háztartást.

A Habitat for Humanity üdvözli a Bankszövetség kezdeményezését a szakmai egyeztetés szükségességéről, valamint szorgalmazza a szociálisan célzott, lakhatási terheket érdemben és fenntartható módon csökkentő, a lakosság számára közvetlenül elérhető állami támogatások arányának növelését.

Olvass tovább!