Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Börtönökben tárgyal a spanyol baloldal az új, szolidáris költségvetésről

Ez a cikk több mint 2 éves.

Megállapodott a jövő évi költségvetési tervről a Spanyolországot május óta kisebbségben kormányzó balközép párt (PSOE) a populista újbaloldali Podemosszal. A terv az uralkodó konzervatív társadalompolitikától jelentősen eltérő irányt jelöl ki, de nem lesz könnyű összehozni a kormányon maradást is biztosító többséget: a baloldalnak a katalán szeparatisták együttműködésére is szüksége lesz a törvényhozásban, ők pedig nem adnák ingyen a szavazatukat.

Pablo Iglesias írja alá a PSOE-val kötött megállapodást, a háttérben Pedro Sánchez. Forrás: Pablo Iglesias facebook-oldala

Pedro Sánchez szociáldemokrata miniszterelnök és Pablo Iglesias, a Podemos főtitkára

22%-os minimálbéremelésről, a nyugdíjak, a munkanélküli segélyek és a lakhatási támogatások jelentős növeléséről, és az apák újszülöttekkel való otthon maradását ösztönző támogatások emeléséről állapodott meg kedden. A 2019-es költségvetésben 1,3 milliárd euróval több pénzt szánnának oktatásra és kultúrára is.

A csomag ellenzői szerint a még mindig 15%-os munkanélküliség és a GDP 100%-a körül mozgó államadósság mellett nem szabadna radikálisan emelni a minimálbért. María Jesús Montero pénzügyminiszter szerint azonban a magasabb adók és a gazdasági növekedés miatt a költségvetés elbírja a jóléti intézkedéseket. Sánchez már miniszterelnöki beiktató beszédében a nagyvállalatok adóinak emelését és az adózási rendszer átalakítását ígérte annak érdekében, hogy a vállalatok adóelkerülését megakadályozzák.

A kormány pozíciói azonban a parlamentben nem túl erősek. A balközép PSOE júniusban, a katalán szeparatista népszavazás és a kormányzó párt teljes elitjét érintő pártfinanszírozási botrány kiteljesedése nyomán kialakuló válságot kihasználva buktatta meg bizalmatlansági indítvánnyal a Mariano Rajoy vezette jobboldali kormányt. A Néppárt 2011 óta volt hatalmon, de 2015 óta csak ügyvezető illetve kisebbségi kormányokat volt képes gründolni.

A katalán szeparatista törekvéseket nyers erővel kezelő, és számtalan korrupciós ügye miatt ellehetetlenülő Néppárt bukását követően, a szociáldemokraták azonban egyfajta törpe kisebbséget alkotnak: a 350 fős törvényhozásban mindössze 84 mandátum az övék, és még egyszeri többségekhez is komoly manőverekre van szükségük. A költségvetés elfogadásának pedig az lenne a tétje, hogy a 7 év után újra kormányra jutó PSOE lehetőséget kapjon arra, hogy érdemben letegyen valamit az asztalra. A költségvetéshez szükséges többség hiányában anélkül kellene előrehozott választásokat kiírni, hogy az új kormány megmutathatná, milyen irányba kívánná kormányozni az országot.

Noha a Podemost éppen a részben baloldali kormányok idején pusztító gazdasági válság és annak félrekezelése, valamint a válságra adott népbarát válaszok hiánya hozta életre, a PSOE balszárnyához tartozó Sánchezzel kötött egyezség hosszabb távú szövetségnek is megágyazhat: 2019-ben helyi és regionális választásokra kerül sor, 2020-ban pedig parlamenti választások lesznek, már ha addig sikerül kihúznia a kormánynak. Pablo Iglesias Podemos-alapító az El Paísnak úgy fogalmazott,

„ez a megegyezés a spanyol gazdaságpolitikában új fejezetet nyithat, ami remélhetőleg  koalíciós kormányt fog eredményezni.”

A négy jelentős blokkra tagolódó politikai mezőben a kormány a Rajoy bukását követően csak még inkább jobbra tolódó Néppárt mellett a magát középre pozicionáló, de – ahogy a katalán válságban is megmutatkozott – valójában erőteljesen nacionalista, központosító hajlamú, neoliberális gazdaságpolitikáját autoriter szemlélettel társító Ciudadanos támogatására sem számíthat. Utóbbiak inkább abban reménykednek, hogy a következő választási kampányra a jobboldal vezető erejeként fordulhatnak rá.

A parlamenti matekből az következik, hogy Sánchez a Katalóniában kormányzó két nacionalista pártot is maga mellé kell állítsa, bár az is elég, ha a két frakció összesen 17 tagjának egy része tartózkodik a szavazásnál. Noha Rajoy elmozdításánál a köztársasági gyökerekkel bíró baloldali ERC és a polgári nacionalista PdeCAT is a szociáldemokraták mellé állt, a költségvetés megszavazására nehezebb lesz rávenni őket. Különösen igaz ez a társadalompolitikájában jobboldalinak mondható, korábban a Néppárt természetes katalán szövetségesének számító polgári erőre, amelynek egykori jelöltje, a ma is Belgiumban tartózkodó Carles Puigdemont nem támogatja a dealt.

A két katalán párt a megegyezést követően bejelentette: nem számíthatnak képviselőik szavazatára, amennyiben a kormány pozíciójában nem látnak elmozdulást a spanyolországi katalánok önrendelkezésének ügyében.

Pablo Iglesias pénteken „a párbeszédhez szükséges klíma és a feszültségek oldása érdekében” a zendüléssel vádolt katalán politikusoknál tett látogatást a börtönben, hogy a két pártot meggyőzze a költségvetés támogatásáról. Iglesias gesztusát a magukat politikai foglyoknak tekintő politikusok nagyra értékelték, de Oriol Junqueras ERC-elnök azt is világossá tette, a kormány részéről a bebörtönzöttek érdekében tett lépések nélkül szó sem lehet együttműködésről.

A Podemos-vezető ki is nyilvánította: noha pártja sosem értett egyet a függetlenség-pártiak stratégiájával, álláspontja szerint a katalán vezetőknek szabadon kellene részt venniük a politikai életben. Azt a reményét is kifejezte, hogy soha többé nem kényszerül rá, hogy politikai vezetőket börtönben kelljen meglátogatnia.

Iglesias lépése a kormány tetszését sem nyerte el, Sánchez szerint a költségvetésről való tárgyalás a kormány dolga, amivel Iglesias is egyetért: szerinte innentől kezdve a kormánynál pattog a labda, hogy megteremtse a többséget a Spanyolország számára kívánatos új irány mögé.

(El País, El National)

Címlapkép: Pablo Iglesias, az újbaloldali Podemos vezetője aláírja a PSOE-val kötött megállapodást, a háttérben Pedro Sánchez. (Fotó: Pablo Iglesias / Facebook)