Handó Tünde pályafutása az Országos Bírósági Hivatal elnökeként eddig is igen botrányosra sikerült, amit csak tetézett a felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanáccsal való, hónapok óta húzódó konfliktusa.

A helyzet odáig fajult, hogy miután a Tanács több tagjára sikeresen gyakorolt nyomást azok lemondása érdekében, augusztusban Handó törvénytelen működéssel vádolta meg az OBT-t, és felhívásban keresett feljelentőket az ő működését felügyelni hivatott szervezet és tagjai ellen,

Miközben Handó Tünde nem járt el az OBT üléseire, nem szolgáltatott a tanács munkájához szükséges adatokat nekik, ő maga panaszkodott a két szervezet közötti párbeszéd hiányára. Sőt, júniusban, egy a Kossuth Rádiónak adott interjújában az OBH kormány által kinevezett elnöke odáig ment, hogy az őt ellenőrző OBT tagjait egyszerűen „hazaárulóknak” nevezte.

Most Sándor Zsuzsa, volt bíró tett közzé a JogÁsz blogon egy bejegyzést, miszerint súlyos visszásságok történtek az egyetlen demokratikusan választott bírói szervezet, az OBT póttagjainak múlt hétvégi – sikertelen – megválasztása során.

Sándor felemlegeti, hogy Handó céljai elérése érdekében nyomást gyakorol a bírói kar egy részére, akik szerinte

„nyilvánvaló felső utasításra (vagy csak kérésre?) – törvényt szegnek, hazudnak, átverik saját kollégáikat pusztán csak karrier-féltésből, gyávaságból, szolgalelkűségből.”

Miután márciusban – Sándor szerint megfélemlítések és ígérgetések hatására – az OBT 14 rendes és 14 póttagjából 17-en felmondtak és a szervezet 11 fővel működött tovább, új póttagválasztó küldöttértekezletre volt szükség, melyet október 9-én tartottak, és amely Sándor szerint

hemzsegett a szabálytalanságoktól és törvénysértésektől, minden bizonnyal a Handó munkáját felügyelő szervezet ellehetetlenítése érdekében.

A gyűlésre az egyes bíróságok elektorokat delegálnak, akik az eseményen maguk közül választják ki a tagokat, és elvileg mind vállalják az OBT tagsággal járó feladatokat, erről írásban nyilatkozniuk is kell. Ehhez képest az elektorok közül feltűnően sokan Handótól függő igazgatósági vezetők voltak, akikről

„feltételezhető, hogy nem harapnak bele kenyéradó gazdájuk kezébe.”

Sándor blogbejegyzésében hosszasan sorolja fel a küldöttgyűlés során tapasztalt jogsértéseket:

• A küldöttek közül többen felálltak, és annak ellenére hogy ezt törvényi kötelezettségüknek megfelelően írásban vállalták, közölték hogy nem vállalják az OBT tagságot. Ezzel amellett hogy törvényt szegtek, megakadályozták hogy jelöltté válhassanak olyanok, akik vállalták volna a tagságot.
• Annak ellenére, hogy a törvény szerint a küldöttgyűlésen „a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja” a küldöttek úgy döntöttek, hogy a gyűlés eredménytelen volt.
• Nyílt szavazás volt titkos helyett, ellenpróba (vagyis a nemek és tartózkodások számolása) nélkül
• A törvény szerint előírt, három legfiatalabb bíróból álló szavazatszámláló testület helyett a levezető korelnök számolta össze a szavazatokat – mivel a számláló testület tagjai a törvénysértések láttán kivonultak a teremből.

További működési anomália, hogy Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke javasolta, hogy

„a bírói kar nevében” szólítsák fel lemondásra az OBT jelenlegi 11 tagját

holott jogászként nyilvánvalóan tudnia kellett, hogy erre a törvény nem ad lehetőséget. A Magyar Bírói Egyesület válaszképp közölte, hogy

„a póttagválasztó küldöttértekezletet a jogszabályok és a küldötteket delegáló bírák sem hatalmazták fel arra, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait lemondásra szólítsák fel.”

Emellett Sándor Zsuzsa a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, melyben megemlíti hogy a Fővárosi Törvényszék valamint a Győri Ítélőtábla tiltakoznak a jogsértések ellen, mellékelt képként pedig utóbbi tagjainak nyilatkozata látható, miszerint elítélik az október 9-i póttagválasztáson történteket, követelik a gyűlés mihamarabbi megismétlését, és várják további, velük egyetértő bírák jelentkezését.