Tegnap a magyar sajtó Fidesztől független része lehozta Demeter Márta írásbeli kérdését, amelyben egy iratbetekintésre hivatkozva azt állítja, Orbán Viktor lánya, Orbán Flóra Ciprusról Budapestre repült egy honvédségi gépen. Ezután a Kormányzati Tájékoztatási Központ egy sajtóközleményben ezeknek a cikkeknek a törlésére szólított fel, majd az Origónak azt a tájékoztatást adták (később a Honvédelmi minisztérium is megerősítette ezt), hogy valójában nem Orbán Viktor lánya, hanem egy másik Orbán Flóra utazott a gépen.

Ebben a cikkben nem szeretnék igazságot tenni abban, hogy ki utazott a gépen. Ez a cikk arról szól, ki hogyan fogadta, kezelte ezt a hírt, és általánosságban mit mutat ez meg arról, hogyan értelmezi a szabad média fogalmát a magyar sajtó egy-egy része.

Ugyanis az történt, hogy miután a Kormányzati Tájékoztatási Központ kiadta a közleményét, a Fidesz által finanszírozott vagy leuralt médiatermékek fake news-ozásba kezdtek. Azt állították, hogy lebukott az állítólagosan balliberális (mi nevezzük „Fideszen kívülinek”) média, hogy álhíreket terjeszt.

Ezt ebben a formában még a Magyar Távirati Iroda is kiadta hírként az Origóra hivatkozva.

Ha azonban végignézzük, hogy a sajtó hogyan kezelte az eredeti hírt, azt láthatjuk, nagyrészt nem állításként, hanem Demeter Márta információjaként hozták le (mi is így tettünk a címtől az utolsó bekezdésig). Majd ahogy jött a helyesbítés a Kormányzati Tájékoztató Központtól, azt jelezték a cikkben, tehát tájékoztatták erről az információról is az olvasókat. Sőt, több helyen ennek külön cikket is szenteltek.

Amikor nem sokkal később kikerült az Origo cikke a másik Orbán Flóra létéről, azt is mindenki befrissítette a saját cikkébe. Miközben ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ csupán az Origóval közölte. Tehát a Kormányzati Tájékoztatási Központ megpróbálta elkerülni annak az esélyét, hogy a nem fideszes médiatermékek az ellenállításról első kézből értesülhessenek!

A kormánytól független média tehát tisztességesen járt el. Ugyanis hibázni lehet. Bár azt se tudjuk pontosan (e cikk megírásának pillanatában) a két ellentétes információ alapján, hogy ki hibázott, és kinek van igaza. De még ha azt is feltételezzük, ahogy azt a kormánypárt médiája teszi két ellentétes információ alapján, hogy biztosan Demeter Márta az, aki nem mond igazat vagy tévedett, a sajtó akkor is csupán hibázott.

Hányszor látunk viszont olyat, hogy egy téves információ után az Origo, a 888, a Pesti Srácok, a Magyar Idők helyesbítene, és befrissítené az ellentétes információt? Pedig akkor is be kéne, ha azt gondolják, igazuk van. Hányszor láttunk olyat, hogy teljesen egyértelmű helyzetben leközölnek egy helyreigazítást? Helyreigazítás e médiatermékekben csak akkor jelenik meg, ha arra bíróság kötelezi őket.

Látunk ilyet a civil szervezetekről írt hazugságok kapcsán? Hányszor jelent meg például a TASZ álláspontja a 888-on? Mikor jött le Vona Gábor vagy Gulyás Márton lebuzizása kapcsán helyreigazítás? Amikor azt a bíróság megítélte. Az ellenzéki pártokról gyártott összeesküvés elméletek kapcsán? Nekünk is perre kell vinnünk, amikor Soros által finanszírozott médiaterméknek hívnak minket, hiába küldünk helyreigazítási kérelmet, nem jelenik meg, még ellenvéleményként sem. Mert nem ez a sajtót finanszírozó emberek szándéka a Fidesz oldalán, vagyis mert nem sajtóként működnek.

Ez ugyanis a sajtó és a pártpropaganda média között a különbség, hogy a sajtó szabadon dönt, és van, amikor hibázik, a pártpropaganda pedig utasításra hazudik. És ezt a különbséget mutatta meg a Demeter Mártához kapcsolódó eset is.

Hiába próbálja tehát a kormánypárti sajtó ezt a balliberális (egyébként nem lesz attól balliberális egy médiatermék, hogy nem szolgálja ki a Fideszt) média lebukásának beállítani. Valójában ez az epizód azt mutatta meg, hogyan működik a tisztességes sajtó, amikor a tévedés kockázata felmerül, és hogyan viselkedik a Fidesz-média.

Ebből következően pedig nagyon fontos látni a lehetőségek és a keretek közötti különbséget a két médiatípusban. Van, aki az információtengerből szabadon halászik, próbálja legjobb tudása szerint az alulfinanszírozott médiahelyzetben a legjobb híreket és információkat nyújtani szabadon, és hibázhat is ebben a keretben.

Ennek viszont az ellentétje nem az, hogy valaki pártutasítást követve, nem szabadon, egy sablonhoz igazítva, központi témákat és szövegeket átvetve írja a cikkeit. Aki így jár el, az a saját szempontjából nem fog hibázni, hiszen a propagandát fogja kiszolgálni minden percében, és a saját keretében értelmezi a híreket az igazság keresése helyett. Ő uralni és formálni akarja az igazságot, míg a szabadon dolgozó újságíró keresi az igazságot.