Mesterházy Attila írásbeli kérdésére válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról tájékoztatta a nagy nyilvánosságot, hogy nem indult nyomozás a több európai ország kormányzatát érintő Microsoft-botrányban.
„Az ügyészségre a kérdés tárgyát érintően egy feljelentés érkezett, amely 2018. április 24. napján bűncselekmény gyanújának hiányában elutasításra került” – írta tegnap közzétett válaszában Polt.
Mint ismeretes, augusztusban derült ki, hogy az amerikai ügyészség és tőzsdefelügyelet vesztegetés gyanúja miatt nyomoz Magyarországon. A Microsoft céget, illetve magyarországi viszonteladóit érintő nyomozás feltételezései szerint kormányzati szereplők megvesztegetésére is sor kerülhetett.
Dióhéjban az ügy így néz ki: 2013 és ’14 folyamán a Microsoft brutális kedvezményekkel adta el termékeit magyar közvetítőcégeknek, akik aztán kormányzati intézményeknek adták tovább ezeket a szoftvereket, csak már a piacival majdnem megegyező áron. Az amerikai hatóságok azt feltételezik, hogy a viszonteladók a hatalmas profitból kormányzati szereplőket is lefizethettek, így garantálva, hogy a kormányzat nem mástól vesz szoftvereket.
Az egész 2012-ben kezdődött, egy hivatalos találkozóval, amelyen Orbán Viktor és a Microsoft egyik akkor igazgatója, Kevin Turner között, amelyen néhány magyar cégvezető – feltételezhetően a későbbi viszonteladók – is részt vett.
Az ezt követő két esztendőben évi hozzávetőleg 8 milliárdnyi közbeszerzés folyt át a magyar közvetítőkön, ebből alkalmanként 30, de olykor akár 50-60 százalék is ezeknek a cégeknek a zsebébe vándorolt.
A Microsoft 2014-ben figyelt fel a gyanús ügyletekre, és indított belső vizsgálatot, amelynek nyomán több magas rangú beosztottat is elbocsátottak a cég itteni leányvállalatától, és bontottak szerződést a négy legnagyobb magyar beszállítócéggel, amelyek sora azóta is jól megy, milliárdos állami megrendeléseket kapva a Miniszterelnökségtől.
A Microsoft állítása szerint a négy elbocsátott között volt Papp István, a magyar leányvállalat korábbi vezérigazgatója is, aki később a Lázár János vezette Miniszterelnökség környékén is feltűnt tanácsadóként, és megfordult a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezető beosztásában is. Papp a Napi.hu-nak korábban tagadta, hogy a Microsofttól való távozásának köze lenne a korrupciógyanús ügyhöz.
A Microsoft-ügyben rengeteg állami szerv – többek között a NAV és az ORFK – is érintett lehet, hisz sokan szereztek be szoftvereket ebben az időszakban. Informális módon Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is ráhatása lehetett a dologra – testvére, Tiborcz Péter a 2014-es választások után a magyar adóhatóság informatikai fejlesztésekért felelős osztályát vezette.
Hasonló belső vizsgálatot a multinacionális cég több más országban, például Kínában, Oroszországban és Romániában is végzett. Romániában a helyi korrupcióellenes ügyészség (DNA) is beszállt a nyomozásba, és több magas rangú kormánytisztviselőre és üzletemberre is letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság.
A DNA 10 egykori miniszter ellen indított nyomozást, közülük 2016-ban 3 év letöltendőre ítélték Gabriel Sandut, aki 2008 és 2010 között állt a kommunikációs minisztérium élén. Az elsőrendű vádlott, Gheorghe Ştefan üzletember 6 év letöltendőt kapott, de 2 év 4 hónapra ítélték az egykori jobboldali fejlesztési miniszter, Elena Udrea ex-férjét, Dorin Cocoș nagyvállalkozót is.
Úgy tűnik, az amerikai és román ügyészségnek elegendő gyanúja volt ahhoz, hogy eljárást indítson az ügyben, a magyar ügyészség azonban nem találta fontosnak, hogy a kormányzatot is érintő gyanút kivizsgálja.
