Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

HVG: a magyar egyetemek üzleti vállalkozások lesznek, az állam kivonul a felsőoktatásból

Palkovics László néhány nappal ezelőtt beszélt Pécsen arról, hogy a kormány az egész magyar felsőoktatásra kiterjesztené a Corvinus-modellt, azaz megszűnne az államilag finanszírozott képzés. A Corvinuson, aminek fenntartói jogai nemrég kerültek át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a tervek szerint egy Corvinus-ösztöndíjat hoznak létre, erre pályázhatnak majd a hallgatók az államilag finanszírozott helyek hiányában.

A hvg.hu információi szerint azonban mégsem ezt a modellt terjesztené ki a kormány az ország összes egyetemére, hanem gyakorlatilag privatizálná a felsőoktatást:

az állam fenntartói szerepe teljesen megszűnne, ehelyett az egyetemek saját működési szervezetüket hoznák létre, ami lehet „akár egy zrt, egy nonprofit kft., vagy akár egy profitorientált kft. is”.

Ebben a piaci modellben az állam megrendelőként működne, a felsőoktatási intézményekkel szerződést kötne, majd „az „elvégzett munka” mennyisége után fizetne az intézménynek” – írja a hvg.hu. Az intézmény aztán ebből a pénzből finanszírozhatja képzései költségét és ösztöndíjprogramjait.

Csak hogy értsük: innentől kezdve teljes mértékben a kormánytól függhet, mely képzések, mely egyetemek maradnak meg és hányan vehetnek egyáltalán részt a felsőoktatásban.

Az egyetemek üzleti vállalkozásokká történő átalakulása garantáltan rossz hatással lesz a magyarok képzettségi szintjére, nem beszélve arról, hogy a helyek, főleg az ösztöndíjas helyek csökkenésével milyen mértékben fognak kiszorulni a kevésbé tehetős fiatalok a felsőoktatásból.

Pedig Magyarország már most is rendkívül rosszul áll ebből a szempontból az Európai Unió tagállamai között, hazánkon kívül egyedül Luxemburgban csökkent a diplomás fiatalok száma 2014 és 2017 között, de ott is kisebb arányban, mint nálunk. Magyarországon 2014-ben a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, 2017-ben viszont már csak 30,2 százalékának. Az EU többi tagállamában – Luxemburgot leszámítva – nőtt a diplomások száma ezekben az években.

Olvass tovább!