Trócsányi László igazságügyi miniszter az új kormány megalakulása után nem sokkal bejelentette, létrehozza a Közigazgatási Felsőbíróságot, ami az állami intézményekhez tartozó bírósági ügyeket tárgyalja majd.

Többek közt például a választásokkal, a közérdekű adatigénylésekkel, az MNB és a Médiahatóság döntéseinek a felülvizsgálatával és a közbeszerzési ügyekkel is ez a bíróság foglalkozhat a jövőben, ami – mint az ma kiderült – már nincs is olyan messze.

Alapvetően nem lenne probléma azzal, ha bizonyos ügytípusokban különbíróság ítélkezne, ez jogállami keretek között ugyanis több országban is máködőképes. Probléma akkor lehet, amikor a jogállamot leépítő, kétharmados többségű kormány jelenti be a közigazgatási különbíróságok létrehozását.

Bár Trócsányi igyekszik minél többször hangsúlyozni, hogy „a bírói függetlenség állócsillag a demokrácia egén”, amihez ragaszkodik és ragaszkodni is fog, az aggodalom mégis jogos. Sokan attól tartanak, hogy a kormány a számára kényes ügyekben „saját” bírókat fog alkalmazni, míg a miniszter szerint csak a szakamai színvonal emelése, illetve az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése az önálló  közigazgatási bírósági rendszer felállításának célja.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például korábban tiltakozásra szólította fel az összes magyar szakszervezetet, civil szférában dolgozót és az egész magyar közvéleményt, mivel meglátásuk szerint a módosítás a független bíróság intézményét támadja és a bírói ítélethozatalt korlátozza. A szakszervezet szerint félő, hogy a közigazgatási különbíróságok a hatalomgyakorlás eszközéül szolgálnak majd.

„Ősi módszer ugyanis, hogy egy intézmény átalakítása során indokoltnak tűnő személycserékkel az aktuális hatalom átszabhatja az intézmény arculatát, autonóm működését.”

– írják korábbi közleményükben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig  korábban arra hívta fel a figyelmet, akár a sztrájkok ellehetetlenítése is megtörténhet, ugyanis a közszolgáltatásokban meghirdetett sztrájk esetén az elégséges szolgáltatás mértékéről munkaügyi perben döntenek, azonban a jogalkotón múlik, hogy ezeket a továbbiakban hol kell majd tárgyalni.

Ha az ilyen ügyek a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek majd, a szakszervezet szerint még kisebb lesz arra az esély, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehet-e sztrájkot tartani.

Trócsányi ma azt is mondta, „személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket.”

Viszont ha például a hagyományosan polgári peres keretek közt zajló közérdekű adatigényléses ügyek is átkerülnek majd a közigazgatási bíróságokhoz, az alperesek között sokszor gazdasági társaságokkal is találkozhatnak majd (nem csak közhatalmi szervet lehet perelni ilyen ügyekben). Ha tényleg az új bíróságokhoz kerülnek ezek az ügyek, az arról árulkodik, hogy a változtatás szervező elve nem a Trócsányi által emlegetett speciális szakértelem, hanem hogy mi érinti érzékenyen a kormányzatot.

És mint azt tudjuk, a közpénzek elköltésének ellenőrizhetőségére igencsak érzékeny a kormány.

A miniszter ma azt is elárulta, hogy az új rendszer 2020 január 1-től állhat fel, mely nyolc regionális közigazgatási bíróságból fog állni, élükön pedig a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd. Az igazságügyi tárca még az év végéig benyújtja a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot.

Forrás: Mérce, MTI

Címlapkép: MTI Fotó, Kovács Tamás