2009-ben volt utoljára olyan alacsonyan a magyar bankok felé 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya, mint jelenleg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett számok alapján körülbelül 5%-ra csökkent a bedőlt hitelek aránya, nagyjából 300 ezer milliárd forint bruttó összértékben, ez a negyede a legrosszabb, 2013/2014-es időszakban fennálló nem teljesítő lakossági hiteleknek.
A portfolio.hu elemzésében azonban figyelmeztet: az első látásra megnyugtatónak tűnő mérséklődés maximum a bankrendszernek jelent megkönnyebbülést, a lakosság körét nézve inkább katasztrofális.
Nem arról van szó az elemzők szerint ugyanis, hogy a gazdaság egyenesbe jött, és ezért stabilan törlesztenek az adósok, sokkal inkább arról, hogy a 300 ezer milliárd forint megmaradt rosszul teljesítő hitel mellett 550 ezer milliárdnyi átkerült a követelésvásárló cégekhez. Ezen felül is felkavaró adat, hogy mintegy 50 ezer lakás tulajdonjogát vesztették el az adósok a kényszerértékesítések miatt.
Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a fizetésképtelen, vagy időben nem törlesztő adósok (jelzáloghitelesek) közel negyedének ingatlanát vette át. A Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége miatt eddig körülbelül 150 milliárd forintnyi adósságot írhattak le a bankok.
Az elemzés szerint valószínűleg jelenleg több százezer család küszködik Magyarországon jövedelemletiltással, illetve közel 100 ezer jelzáloghiteles család került a kilakoltatás közvetlen közelébe. A Központi Hitelinformációs Rendszer „negatív” listáján (KHR negatív – korábban BAR-lista) jelenleg másfél millió feletti azoknak a száma, akik regisztráltan mulasztanak hiteltörlesztésük során.
Korábban a Mérce is megírta, hogy az elmúlt két évben (elsősorban a devizahitel-tartozások miatt) felpörgették a kilakoltatásokat. 2017-ben 3636 kilakoltatás történt Magyarországon, míg 2018 április és június közt 1355. Ezeknek legnagyobb része (a 2018. második negyedévben történt kilakoltatások kb. 60%-a) az adóssággal terhelt lakásokból történt, ez az a kategória, amely az elmúlt években meredeken megnőtt.
Azóta Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke bejelentette, hogy gyorsítanák és egyszerűsítenék egy jogszabály-módosítással a végrehajtások folyamatát. Szerinte már az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet a törvényjavaslat, amelynek célja, hogy „gyorsabb, átláthatóbb és egyszerűbb legyen a végrehajtás folyamata”.
